Ülőháború

Fotó: Pavel Licman / flightaware.com

A repülés manapság – szerencsére – nem túl izgalmas dolog. Az ember csak ül a kisebb vagy – ha szerencsés, akkor – nagyobb lábtérrel megáldott helyén, és próbálja kibekkelni az időt, amíg a céljához ér. Kicsit harcol a szomszéddal a szék karfájáért a mögötte ülő utassal, aki periodikusan rugdossa az ülését, és persze próbálja figyelmen kívül hagyni a mindig, minden járaton utazó üvöltő gyereket. De mi van, ha pont az ártatlan utas válik problémává?

Így járt Neria Kraus, az Egyesült Államokban élő izraeli újságíró is. Békésen helyet foglalt a United Airlines Tel Aviv–Newark járatán, és várta, hogy végre elinduljanak. A mellé érkező férfi utas azonban megpróbálta rávenni, hogy üljön el a helyéről, és menjen máshová. A riporter nem akart máshová ülni, ezért visszautasította a kérést. A férfi azonban nem hagyta annyiban, tovább erősködött, a nő pedig szintén ragaszkodott az igazához. A vitának a légiutaskísérő próbált véget vetni, azonban ő is győzködni kezdte Neria-t, hogy üljön el a helyéről. A riporter számára kiderült, hogy a haredi utas egyszerűen csak nem akar egy nő mellett ülni, ezért igyekszik őt a helyéről eltávolítani. Az utaskísérő egyre idegesebb lett, azzal vádolta Neria-t, hogy miatta nem fognak elindulni, sőt, egy váratlan fordulattal azt is állította, hogy a vita miatt Karióban le kell majd szállniuk. Hogy miért kellett volna tenniük egy kitérőt Egyiptomba, az nem világos, sőt, az sem, ha ez megtörténik, akkor mi a folytatás: az egyiptomi hatóságok csinálnak rendet, vagy a két utasnak le kell szállnia és a kairói betonon meg kell küzdeniük a helyért… Végül a botrány lenyugodott, a gép pedig felszállt, és annak rendje és módja szerint megérkezett Newarkba.

Neria Kraus-t nagyon megviselték a történtek, nemi diszkriminációról beszél, azt állítja, csak azért próbálták elültetni a helyéről, mert nő. A férfi utas viszont azt állítja, a nő túlreagálja a dolgot, ő csak a barátja mellett szeretett volna ülni.

A történet számos kérdést felvet. Elsősorban a haredi közösségek és a többségi társadalom viszonyát, az egyre erősödő politikai hátszél szerepét, a feljogosítottság kérdését. És persze a nők helyzetéről is számos kérdést felvet, arról, hogy 2023-ban, amikor a világ – szerencsére – egyre több és több (egyébként már régen járó) jogot és lehetőséget ad (vissza) a nőknek, akkor egy vallási kisebbség (férfi) tagja milyen jogon próbálja ráerőltetni a véleményét, a vélt igazát valakire, csak azért, mert az nő? És mit tett volna, ha a mellette ülő utas férfi?

Hová vezet ez? És ahová vezet, az kell-e nekünk? És tényleg annyira képes valaki hülyének nézni egy másik felnőtt embert, hogy azt állítsa, amikor a becsekkoltak a barátjával, nem tudtak egymás mellé szóló helyeket kérni, és csak egy másik utas elültetése lehet az egyetlen megoldás?

Neria esete nem egyedi. 2021-ben az easyJet volt kénytelen szép összeget kifizetni egy utasnak, aki egy szintén ortodox utas miatt volt kénytelen elülni a helyéről. Az angol légitársaság azóta megújította a belső eljárásait, és ilyen esetekben udvariasan visszautasítják a nők ellen kifogást emelő utast. Az El Al 2017 óta, egy bírósági ítélet nyomán nem kényszeríti a női utasait a helyváltoztatásra.

A történetnek van még egy szomorú mellékszála, és az a légiutaskísérő viselkedése. Az egyébként izraeli, héberül beszélő nő nem a női utas mellett állt ki, hanem a férfi mellett, és a lehető legnagyobb légből kapott ostobaságokkal igyekezett Neria-t rávenni a helycserére. Szerencsére az újságírót nem olyan fából faragták, hogy ettől megrettenjen, kitartott, és ezzel – ha lelki sebekkel is – megnyerte a csatát.

A kérdés már csak az, hogy ennek a háborúnak mikor lesz vége.

És hogyan.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.