A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
A páros igék, mint a לָוָה és הִלְוָה, שָׁאַל és הִשְׁאִיל, valamint שָׂכַר és הִשְׂכִּיר hasonlóak jelentésükben és alkotóelemeik viszonyában: mindhárman azt jelzik, hogy valamit egyik embertől a másiknak átadnak használatra egy meghatározott időre. Mindhárom esetben ugyanaz a viszony áll fenn a קל (egyszerű) és a הפעיל (hif’il) igeragozás között: a קל-ben lévő ige (לָוָה, שָׁאַל, שָׂכַר) a dolog átvételét jelenti, míg a הפעיל-ben lévő ige (הִלְוָה, הִשְׁאִיל, הִשְׂכִּיר) annak átadását és a használatra való engedélyt – hasonlóan a לָקַח és נָתַן ige párhoz. (A קל és הפעיל igealakok közötti ismertebb viszony az, amikor a קל-ban lévő „rendes” ige és az הפעיל-ben lévő „okozó” ige találkozik, például לָבַשׁ és הִלְבִּישׁ.)
Ezeket az igepárokat az írott forrásokból örököltük: „יִפְתַּח ה’ לְךָ אֶת אוֹצָרוֹ הַטּוֹב… וְהִלְוִיתָ [hif’il] גּוֹיִם רַבִּים וְאַתָּה לֹא תִלְוֶה [kal]” (Deuteronomium 28:12), „…וַיִּשְׁאֲלוּ [kal] מִמִּצְרַיִם כְּלֵי כֶסֶף וּכְלֵי זָהָב וּשְׂמָלֹת. וַה’ נָתַן אֶת חֵן הָעָם בְּעֵינֵי מִצְרַיִם וַיַּשְׁאִלוּם [hif’il]…” (Exodus 12:35–36), „Az a hely, ahol szokás fákat bérbe adni a földekkel együtt, azok a bérlőéi; külön, azok a bérbeadóéi” (Tosefta Bava Metzia 9:4). Rási már a „וְהַעֲבַטְתָּ… וְאַתָּה לֹא תַעֲבֹט” (Deuteronomium 15:6) igéknél is említi a קל és הפעיל igealakok közötti viszonyt, amely egy újabb ilyen ige pár, עָבַט és הֶעֱבִיט (kölcsön adni zálog ellenében és kölcsön kapni zálog ellenében). Rási ezt írja: „Minden kölcsön kifejezés, amikor a kölcsönadóra vonatkozik, hif’il alakban jelenik meg, például הִלְוִיתָ és הֶעֱבִיט. Ha az עבט alakot használjuk, az a kölcsönvevőre vonatkozik, mint a לָוִיתָ.”
Napjaink nyelvében ez a különbségtétel nem mindig marad meg, és sokan a הפעיל alakokat használják a kölcsönvevő oldalra is, például „השאלתי את הספר מהספרייה” (kikölcsönöztem a könyvet a könyvtárból). Néhányan ezt az idegen nyelvek hatásának tulajdonítják, mivel számos európai nyelvben hasonló igék mindkét irányban használhatók, és a jelentésbeli különbség a kontextus és az elöljárószavak alapján derül ki. Például a németben a „leihen” (kölcsönadni és kölcsönvenni), az angolban a „rent” (bérelni és bérbe adni), a franciában a „louer” (bérelni és bérbe adni).
Az egyik igealak mindkét irányú használata nem zavarja a beszélőket, mivel elöljárószóval kifejezhető az irány: „השאיל מ” (kikölcsönzött valakitől) vagy „השאיל ל” (kölcsönadott valakinek). Az igenevek esetében is egy alak mindkét irányban használatos: הלוואה (kölcsönzés), השאלה (kölcsönadás) és השכרה (bérbeadás) (és שכירה, főleg שכירות, bérlés), ugyanúgy, mint a tárgy státuszában: ugyanaz a lakás lehet bérelt (מושכרת) vagy bérbevett (שכורה), a könyv lehet kölcsönkért (שאול) vagy kölcsönadott (מושאל) és a pénz lehet kölcsönadott (מולווה) (itt nincs alak a kölcsönvevő aspektusára).
Az הפעיל igealakok használata a kölcsönvevő oldalra nagyon jellemző a modern héberre, de már korábbi nyelvrétegekben is megtalálhatóak példák. Például: „לא ילוונו ולא יַלווה ממנו” (Misna Nedarim 4:6 a Kaufmann-kézirat alapján); „מלהלוותן מלהלוות מהן” (Jeruzsálemi Talmud Avoda Zarah 1:1, 39a); „השכיר ממנו בדינר לחֹדש” (Tosefta Bava Metzia 4:5); „או שהטעוהו פועלים – שהשכיר ליתנם על גבי בית הבד קודם הרגל, ולא באו” (Rási Móed Katan 11b); „אסור… מלהשאילן ומלהשאיל עימהן” (Misna Avoda Zarah 1:1 a Kaufmann-kézirat alapján).
Ellentétben a mai nyelvvel, korábbi nyelvrétegekben a קל igealakok (például לָוָה és שָׂכַר) használatát is megtaláljuk az adó oldalán: „הרי כל מה שלויתה להקב”ה שלשה טיפי דם” (Tanhuma Vayera 42); „האומר לחבירו שכור לי חמורך וארכב עליו” (Tosefta Bava Metzia 7:7).
Mindazonáltal a hivatalos nyelvben érdemes megőrizni a különbségtételt: ők bérbe adják nekem a lakást, én pedig kibérlem; én kölcsönadom neked a könyvet, te pedig kikölcsönzöd tőlem; te kölcsönadod nekem a pénzt, én pedig kölcsönveszem tőled. Ez a különbségtétel különösen fontos a jogi nyelvben, például a törvényhozásban és a szerződésekben. Például a bérleti és kölcsönadási törvényben, 1971: „A bérlő köteles fizetni a bérbeadónak a bérleti díjat” (13. cikk (a)), „A kölcsönadó jogosult megszüntetni a kölcsönadási szerződést, amíg a kölcsönzött tárgyat nem adta át a kölcsönvevőnek” (29. cikk (a)).
A לָוָה, שָׁאַל és שָׂכַר igékről
A לָוָה, שָׁאַל és שָׂכַר igék jelentésükben közel állnak egymáshoz, de nem azonosak:
לָוָה – valamit elvett azzal a szándékkal, hogy később visszaadja az ellenértékét. Főként pénzre vonatkozik.
שָׁאַל – valamit elvett azzal a szándékkal, hogy használat után visszaadja.
שָׂכַר – valamit ideiglenes használatra vett át fizetség ellenében. Tárgyakra, épületekre és helyekre, valamint szakemberek és különféle szolgáltatások esetében használatos.
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
