Nézem a nyolcvan éves Gadi Mozesz fényképét Gázában a Hamasz gyűrűjében és mosolygok. Gadi is mosolyog a képen, az utolsó perceit tölti túszként Gázában. Feleségét meggyilkolták október 7-én, tizenöt hónappal később három gyermeke várja...
„Hitgaagat? Ani po” – Nadav barna szemét rám meresztve próbál kiigazodni az arcomon. Lehet, hogy hiányoztam neked, mama, de most itt vagyok, hajol fölém az ágyról félig lecsúszva. Vigasztalni próbál, pedig nincs vigasz és...
Szombaton a globális felmelegedés elhozza Tel-Avivot Jeruzsálembe. A jeruzsálemiek délben a húszfokos melegben edzik a testüket, mintha hatvan kilométerrel nyugatabbra, Tel-Avivban élnének. Futnak, sétálnak vagy tekerik a biciklit, ha sokáig bírják, talán még a...
Kedd reggel popcornt készít a hosszú, szőke hajú kolléganő az iroda konyhájában. Vajon filmet is néz? Kilépek a konyhából, és az ebédelő munkatársak mellett elhaladva csodálkozva veszem észre a félig tele vörösboros üveget előttük...
„Van nekem dam a regelbe. Plaszter!!!” Nadav térdén vérzik a seb, amit az egész ház megtudhatna most, ha nem nyomná el a gyerek kiabálását a szemközti ház ledózerolásának hangja. „A hel ha-avir igazán leszedhette...
Szombat reggel a sebesre harapott számat nyalogatom a gáztűzhely mellett állva. Tegnap haraptam bele a saját számba, ahelyett hogy a máséba haraptam volna. Közben a Pikud ha-oref applikációjából próbálom kibogarászni palacsintasütés közben a mai...
„Fáradt vagy?” – kérdezi Noam vasárnap délelőtt az irodában. Úgy áll az asztalom előtt, mintha mondani akarna valamit, de nem beszél. Fölemelem a fejemet, és egyenesen az érdeklődést kifejező, kialvatlan szemébe nézek, mielőtt válaszolnék....
Mióta tél van, nem locsolom a virágokat az erkélyen, pedig nem is esik az eső. Hideg van, ezért nem fekszem már délutánonként a függőágyban, és csak azért megyek ki néha-néha az erkélyre, hogy felemeljem...
Hétfő délután utoljára autózom Bajit Vaganba, a menhelyre. A múlt héten, amikor a nevelőjük megüzente, hogy tartsam meg az utolsó órámat, megkönnyebbültem. Egy év sok idő, akkor is, ha hetente csak egy órát töltöttünk...
"Libanoni étterem??" – kérdezi Rafi meglepetten Ein Hemedben, miközben a humuszos doboz feliratát olvassa. Sugárzó napfényben üljük körül a fapadon a faasztalt a keresztesek idején épült fogadó romjai mellett. Az egyes út autózajától eltekintve...
„Én vagyok a rettentő, én vagyok a rettentő” – hallom a szalonból Nadavot, aki szokott köreit rója a szófa és a polc közötti szőnyegen. Belerúg a nagy pilates-labdába, amely letarolja az egyik széket az...
Eltűntek a növényi tejek az irodai konyhából. Valószínűleg sosem fogom megtudni, hogy így csapódik-e le a nadrágszíjmeghúzós háborús költségvetés a cégnél, vagy egyszerűen a Tnuva-gyár leállása van a háttérben. Nagyobb baj, hogy tegnap beoltattam...
Mozognak a felhők az égen, felkel és lemegy a Nap, telnek az évek egymás után. Tavaly óta új évkezdetet is kaptunk a meglévő négy mellé. Az első szeptember 1-je a tanévkezdéssel, a második a...
Gyászba öltözött a park. Hullanak a fákról a levelek, ősz van, ha izraeli is. Egyelőre még rövid ujjúban és szandálban járunk, de délutánonként már érezzük a tarkónkon a közelgő tél hideg leheletét. Szombat reggel...
„Én vagyok a rettentő, én vagyok a rettentő” – hallom a gyerekszobából Nadavot, akinek beakadt Süsü, mint nekem Noam az irodából. Nadav maga körül forog, rázza a nagy loboncát, amit már le kéne vágnom,...
“A tölgy-magasnyi fájdalom / önnönmagában megvigasztal”: végre felfogom Nemes Nagy Ágnes verssorának értelmét, ami a gimnáziumban nem ment. Az igazán nagy baj felszámolja magát. Igen ám, csak ki kell tudni várni ép ésszel, de...
Csütörtök van, a munkahét utolsó napja. Noam épp akkor halad el az irodám előtt, amikor a kollégám kinyitja az ajtót, hogy kimenjen. Hangfoszlány ér el a fülemhez, Noam hangja foszlik a folyosón. Volt egy...
Néha eszembe jut, hogy talán azért dolgozom még mindig az irodában, mert kell valaki, aki kidobja a Nespresso gépben felgyűlt kapszulákat, és a csapvizet beleönti a gép hátoldalán lévő műanyag dobozkába. Pár hónapja már,...
„Két lyukas fog” – vonja meg a mérleget hétfő reggel a fogorvosnő, miközben felpillant rám a nagyítója alól. Nadav kiterítve fekszik a fogorvosi székben, természetesen bemozdult, miközben röntgent készített a fogsoráról az orvos, ezért...
„Van az obszessziónak olyan formája is, amelyik egyetlen dologra, személyre vagy témára összpontosít, és nem az egész személyiséget érinti” – a pszichóm magabiztosan állít, oszt és szoroz, a fejében a bevágott tananyag, hiába, kognitív...
Tel-avivi küzdősporttanárom két hónapja hirdette meg a hétvégi kétnapos szemináriumát, lesz, ami lesz alapon. Bántam, mert ugyanerre a szombatra tűzték ki a Kinneret-átúszás időpontját is, ahol ki szerettem volna próbálni magamat a három és...
Ma is felkelt a Nap, örüljünk a fényének és annak, hogy ez a szeptemberi már kevésbé melegít, mint az augusztusi. Most már nemcsak tudjuk, de el is hisszük, hogy eljön majd az ősz, amikor...
Indul a visszaszámlálás, 4, 3, 2, szeptember 1. Szombat este Rafi megtömi a táskáját az új könyveivel: atlasz, Tanakh, matek, töri, állampolgári ismeretek. Indul a negyedik év. „Mi a franc a hocecim?” – kérdezem...
"Most features of Word will be disabled" – na már csak ez hiányzott. A Word úgy gondolja, hogy nem fizettem érte, én viszont nem gondolok erről semmit, mert a fejemben lévő ásító űrt mással...
Az Izraelinfo a felhasználói élmény fokozása érdekében sütiket alkalmaz. A honlapunk használatával tájékoztatónkat tudomásul veszed. RENDBEN Bővebben... Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
