"Libanoni étterem??" – kérdezi Rafi meglepetten Ein Hemedben, miközben a humuszos doboz feliratát olvassa. Sugárzó napfényben üljük körül a fapadon a faasztalt a keresztesek idején épült fogadó romjai mellett. Az egyes út autózajától eltekintve...
„Én vagyok a rettentő, én vagyok a rettentő” – hallom a szalonból Nadavot, aki szokott köreit rója a szófa és a polc közötti szőnyegen. Belerúg a nagy pilates-labdába, amely letarolja az egyik széket az...
Eltűntek a növényi tejek az irodai konyhából. Valószínűleg sosem fogom megtudni, hogy így csapódik-e le a nadrágszíjmeghúzós háborús költségvetés a cégnél, vagy egyszerűen a Tnuva-gyár leállása van a háttérben. Nagyobb baj, hogy tegnap beoltattam...
Mozognak a felhők az égen, felkel és lemegy a Nap, telnek az évek egymás után. Tavaly óta új évkezdetet is kaptunk a meglévő négy mellé. Az első szeptember 1-je a tanévkezdéssel, a második a...
Gyászba öltözött a park. Hullanak a fákról a levelek, ősz van, ha izraeli is. Egyelőre még rövid ujjúban és szandálban járunk, de délutánonként már érezzük a tarkónkon a közelgő tél hideg leheletét. Szombat reggel...
„Én vagyok a rettentő, én vagyok a rettentő” – hallom a gyerekszobából Nadavot, akinek beakadt Süsü, mint nekem Noam az irodából. Nadav maga körül forog, rázza a nagy loboncát, amit már le kéne vágnom,...
“A tölgy-magasnyi fájdalom / önnönmagában megvigasztal”: végre felfogom Nemes Nagy Ágnes verssorának értelmét, ami a gimnáziumban nem ment. Az igazán nagy baj felszámolja magát. Igen ám, csak ki kell tudni várni ép ésszel, de...
Csütörtök van, a munkahét utolsó napja. Noam épp akkor halad el az irodám előtt, amikor a kollégám kinyitja az ajtót, hogy kimenjen. Hangfoszlány ér el a fülemhez, Noam hangja foszlik a folyosón. Volt egy...
Néha eszembe jut, hogy talán azért dolgozom még mindig az irodában, mert kell valaki, aki kidobja a Nespresso gépben felgyűlt kapszulákat, és a csapvizet beleönti a gép hátoldalán lévő műanyag dobozkába. Pár hónapja már,...
„Két lyukas fog” – vonja meg a mérleget hétfő reggel a fogorvosnő, miközben felpillant rám a nagyítója alól. Nadav kiterítve fekszik a fogorvosi székben, természetesen bemozdult, miközben röntgent készített a fogsoráról az orvos, ezért...
„Van az obszessziónak olyan formája is, amelyik egyetlen dologra, személyre vagy témára összpontosít, és nem az egész személyiséget érinti” – a pszichóm magabiztosan állít, oszt és szoroz, a fejében a bevágott tananyag, hiába, kognitív...
Tel-avivi küzdősporttanárom két hónapja hirdette meg a hétvégi kétnapos szemináriumát, lesz, ami lesz alapon. Bántam, mert ugyanerre a szombatra tűzték ki a Kinneret-átúszás időpontját is, ahol ki szerettem volna próbálni magamat a három és...
Ma is felkelt a Nap, örüljünk a fényének és annak, hogy ez a szeptemberi már kevésbé melegít, mint az augusztusi. Most már nemcsak tudjuk, de el is hisszük, hogy eljön majd az ősz, amikor...
Indul a visszaszámlálás, 4, 3, 2, szeptember 1. Szombat este Rafi megtömi a táskáját az új könyveivel: atlasz, Tanakh, matek, töri, állampolgári ismeretek. Indul a negyedik év. „Mi a franc a hocecim?” – kérdezem...
"Most features of Word will be disabled" – na már csak ez hiányzott. A Word úgy gondolja, hogy nem fizettem érte, én viszont nem gondolok erről semmit, mert a fejemben lévő ásító űrt mással...
„Emlékszel, miért hagyta ott Misi Mókus az örökké termő fát?” – kérdezem Rafitól hajnali négy órakor a Wizz Air poggyászfeladási sorában állva. „A mókusok nem tudtak fára mászni” – válaszolja álmosan. Nadav mellettünk ül...
„Veszel lovat?” – Hermina Drorral szemben áll a szarvasi játszótéren és várja a választ. Dror zsidóbarna színe ismét megtette a hatását, amiben az a szép, hogy most cigányasszony nézi cigánynak, ami, bár nem először...
Dror a megérkezésünk első percétől felveszi a ritmust a nudista kempingben. Ahogy vasárnap koraeste begurulunk a Suzukival a tábor területére, már nyitja is a bérelhető lakókocsit a portán kapott kulccsal, levetkőzik és megy a...
Budapest, kormányablak, hétfő reggel. A sorszámosztó gép helyett a sorszámosztó emberhez lépek oda és elmondom neki, mi járatban vagyunk, én, a férjem és a két gyerekünk: "Lejárt a gyerekek útlevele." A sámlin ülő idős...
Este fél tizenegy. Alig bírok felkelni az ágyból, aztán mégis kimegyek a konyhába, hogy altatós teát készítsek Nadavnak és magamnak. A "Sleepytime" varázsnevű tea dobozán hálósipkás mackó bóbiskol a kandalló előtt a karosszékében, ahelyett,...
Srájmlis férfi áll a parkban az üres pad mellett, vajon meglátom-e, hogy kire vár? A King David szálloda mögötti park a melegek találkozóhelye, az első futókörömben még két cruisingoló férfit látok rajta kívül, a...
„Aki lemossa a kocsiját a tűzcsapnál, nem állhat be többé a parkolóba" – az épület biztonsági főnöke ezzel kezdi a reggelt, fél kilenc van, vasárnap. A kör-email nem adja meg a tűzcsap helyét, pedig...
“Kef se-ata tomekh bi” – mondom slendriánul Drornak. Klassz, hogy támogatsz, mondhatnám magyarul, ha értené, húsz évvel ezelőtti szlenget használva, ahogyan ma már Pesten senki sem beszél, csak az idegenbe szakadtak a múltban rekedt...
Vasárnap kétóránként nézek rá a ynet-re, hogy el ne mulasszam az újabb háború kitörését északon. Úgy várjuk az újabb front megnyitását, mint Rafi a nyári szünet első napját, bár Dror definíciója szerint amíg a...
Az Izraelinfo a felhasználói élmény fokozása érdekében sütiket alkalmaz. A honlapunk használatával tájékoztatónkat tudomásul veszed. RENDBEN Bővebben... Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
