Benjámin Netanjahu miniszterelnök zsidó történelemről szóló előadást akar tartani az ENSZ Izraelben dolgozó diplomatáinak, miután az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete egy határozatában nem ismerte el a zsidóság Siratófalhoz fűződő kapcsolatát.
Az UNESCO múlt hónapban meghozott döntése elítélte Izraelt, mert biztonsági megszorító intézkedéseket vezetett be a jeruzsálemi óváros legszentebb helyén, a középkor óta az al-Aksza mecsetnek otthont adó Mecsetek terén.
A határozat csakis arab nevén Haram al-Sarifnak nevezte a szent helyet, melyet Izraelben Templomhegynek hívnak, s ahol kétezer évvel ezelőtt a rómaiak által lerombolt zsidó szentély állt.
“Megdöbbentem az UNESCO által elfogadott határozatot hallva, amely megtagadott minden zsidó kapcsolatot a Templomheggyel, legszentebb helyünkkel”- állt Netanjahu közleményében.
“Nehezen hihető, hogy bárki – nemhogy egy kultúra megőrzésére életre hívott szervezet – megtagadjon egy ilyen több ezer éves kapcsolatot”- hangsúlyozta az izraeli miniszterelnök.
Netanjahu ezért egy különleges előadást kíván tartani a zsidó történelemről az ENSZ Izraelben lévő alkalmazottjainak talán már a jövő héten, a kormányfő egyik munkatársa által “történelmi tudatlanságnak” nevezett jelenség ellen.
Egyelőre nem világos sem az, hogy pontosan mikorra tervezik, sem az, hogy az ENSZ dolgozói közül hányan kívánnak részt venni majd az előadáson. Az ENSZ kulturális szervezete – általában iszlám államok kezdeményezésére – már korábban is elfogadott számos alkalommal Izraelt bíráló határozatokat.
A Jeruzsálem óvárosában található Templomhegy vagy Mecsetek tere, arab nevén Haram al-Sarif a zsidók legszentebb helye, mert a zsidó hagyomány szerint ez az a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot.
Később, körülbelül i. e. ezerben, Salamon király idején ott épült a zsidók első szentélye, majd ott állt a babiloni fogságból visszatértek által felépített második szentély is egészen a rómaiak rombolásáig, i. sz. 70-ig.
A tizenkettedik század óta muzulmánok kezén lévő helyen a középkor óta a Sziklamecset és az al-Aksza mecset áll, a mecseteknek otthont adó, ókorban kiépített terasz nyugati támfala pedig a zsidók által tisztelt Siratófal.
Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Jordániától Jeruzsálem óvárosát, ahol megígérte az addigi helyzet, a status quo fenntartását. Az egyezmények értelmében más vallásúak is látogathatják a Templomhegyet vagy Mecsetek terét, de csak a muzulmánok imádkozhatnak ott, a zsidók pedig a Siratófalnál imádkoznak.
Az utóbbi években a palesztinok azzal vádolják Izraelt, hogy zsidók imádkozásának engedélyezésével a status quo felrúgására törekszik, de ezt Netanjahu számos alkalommal cáfolta.
Shiri Zsuzsa – MTI
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
