Izráel a könyv népe. A modern Izrael államát egy könyv lapjain „álmodta meg” a budapesti születésű Herzl Tivadar. Így természetes, hogy Izraelben pezseg a könyvpiac (7300 új könyv jelent meg tavaly), amit évente szépen meg is ünnepelnek: az izraeli nyárelő legfontosabb kulturális eseményei közé tartozik az idén június 7–17. között országszerte megrendezett „Ivrit könyv hete” és az idén elsőként pontosan vele egy időben megrendezett Nemzetközi Jeruzsálemi Könyvvásár.
Az olvasástól zsibbadt lábú és viszkető szemű könyvmolyoknak és az irodalmi indíttatású látványosságokra vágyó kirándulóknak ajánljuk az alábbi helyeket.
Agnon Ház – Jeruzsálem
A Beit Agnon (Agnon Ház) betekintést enged Smuel Joszef (Sáj) Agnon (1887-1970), Izrael máig egyedüli Nobel-díjas írójának, a héber nyelvű irodalom talán legnagyobb klasszikusának otthonába. Agnon sajátos, máig egyedülálló héber nyelvet teremtett az izraeli modern irodalomban, amelyet valójában soha senki nem beszélt, és talán nem is fog: az agnoni nyelv a bibliai, talmudi, rabbinikus írások nyelvének ötvözetéből született. Megízlelhetjük ezt az alábbi idézetből:
„Anyám élete virágában halt meg. Harmincegy éves volt, mikor meghalt. Élete rossz volt és rövid. Egész nap otthon ült, a házból ki nem ment. Barátai és szomszédjai nem látogatták, apám se hívott vendéget. A házunk gyászosan hallgatott, ajtajai csukva maradtak. Anyám az ágyán feküdt és keveset beszélt. Ha beszélt, mintha szárnyak nyíltak volna, melyek engem az áldás csarnokába vittek. Mennyire szerettem a hangját, gyakran szándékosan ajtót nyitottam, hogy hallhassam, amint kérdi – van ott valaki? Gyakran leszállt az ágyáról és az ablakba ült. Az ablakban ült, a ruhája fehér volt. A ruhája mindig fehér volt. Egyszer édesapám nagybátyja, midőn a városunkba jött, azt hitte, hogy irgalmas nővér, mert a ruha megtévesztette, nem tudta, hogy beteg.” (Élete virágában, Uri Asaf fordítása)
A jeruzsálemi Talpiot negyedben található szépséges, Bauhaus stílusban épült kétszintes épület az 1930-as évektől 40 éven keresztül volt Agnon tulajdona, halála után a jeruzsálemi önkormányzat vásárolta meg, hogy az emlékház, valamint kulturális és irodalmi események színhelye lehessen.
Nem városi legenda, igaz az a régi történet, hogy a jeruzsálemi városháza egyenesen kitiltotta a gépkocsiforgalmat Agnon utcájából, hogy az író zavartalanul dolgozhasson, és még egy táblát is kifüggesztettek, amin ez állt: „Kérjük, ügyeljenek a csendre! Az író alkot.”
Aki erről a mesebeli szerzőről többet szeretne megtudni, vagy netán inspiráló gondolatokra vágyik, angol és héber nyelvű vezetéssel járhatja be a házat, itt pedig további irodalmi eseményekre is feliratkozhat.
Nemzeti Könyvtár – Jeruzsálem
Izrael fiatal állam, a héber nyelv és az írott zsidó kultúra azonban több évezredre nyúlik vissza. Ennek tárháza a nemrég felújított, a Jeruzsálemi Héber Egyetem szomszédságában működő Nemzeti Könyvtár, amely büszke otthona a világ legnagyobb héber könyvgyűjteményének, zsidó és izraeli írott dokumentumoknak, könyveknek, fénykép- és kézirat gyűjteményeknek és újságoknak, emellett jelentős a könyvtár iszlám gyűjteményei is. Betekinthetünk Martin Buber, Kafka irodalmi hagyatékaiba, vagy akár Isaac Newton kézirataiba is. A könyvtár lenyűgöző adattárát, ritka és egyedi könyveit és kéziratait a jeruzsálemi hegyekre néző olvasótermekből élvezhetjük.
Nemzeti Könyvtár, Givat Ram, Jeruzsálem, +972 74 733 6336
Hanna Ház – Kibuc Szdot Jam
Aki ellátogat Szenes Hanna házába (Beit Hanna) Szdot Jam kibucban, összeköthet egy napfényes tengerparti kirándulást és egy rövid időutazást Izrael újkori történelemébe Szenes Hanna életén és költészetén keresztül. Az izraeliek számára Szenes a hősiesség megtestesítése, aki az európai zsidók megmentéséért a szinte biztos halálba ment, amikor ejtőernyősként részt vett a náci megszállás elleni harcban – maga mögött hagyva az ideális, cionista kibuc-életet. Versei, mindenekelőtt az „Eli, Eli – Séta Készária felé” máig az izraeli kultúra és a hivatalos ünnepségek és rendezvények elengedhetetlen része. A vagány költőnőt és hősies történetét mutatják be ebben az egyszerű tengerparti házban, amely megér egy kiruccanást az észak-izraeli tengerpartra.
Beit Hannah (jelenleg felújítás alatt!), Kibbutz Szdot Jam, +972 4 636 4366
Bialik Ház – Tel-Aviv
Haim Nachman Bialik (1873-1934) az európai héber nyelvű irodalom utolsó korszakának, és a palesztinai új héber irodalom első generációjának képviselője. Több éven keresztül a Héber Nyelvi Akadémia elnöke is volt, és mint nyelvész, sok új és régi héber szót vezetett be, nagy szerepe volt a héber nyelv megújításában. Bialik Izrael nemzeti költője, mondhatjuk Petőfi Sándora:
„Apránként építünk! Apránként fog felállni
örök és nagy egésszé a vén romok raja!
És tódul a világ, tódul majd megcsodálni,
mit tett e kósza nép, e népek – apraja!
S ti lomhák, hol marad bokátok fürge kedve?
Izrael szolga – é, s Méroz fia vajon?
Jaj, széthullott erők, mikor tapadtok egybe?
Vállvetve a sereg: erős a hatalom.
Ne mond: „kicsik vagyunk”.
Nem látod é be, hogy ma
Népünk Hatalmasa együtt csatáz velünk?
Nem alkotott ilyet, tán Zerubábel óta
nem alkotott ilyet munkáló két kezünk!
Csúfság reá, aki csúfolja terveinket!
Segíts a népeden a rög ekéivel!
A hegyek csúcsain az Úr parancsa minket
dörögve szólogat: „Előre! Erre fel!”
(A nép áldása – fordította: Patai József)
Bialik az 1920-as években nagyon rövid ideig élt ebben a gyönyörű tel-avivi épületben, akkoriban azonban ez a hely számított a város leghíresebb irodalmi találkozó helyének, ahova a kor fiatal költői, kíváncsi rajongók és irodalmárok zarándokoltak. Bialik nem kedvelte a róla elnevezett utcában álló, a róla elnevezett házban miatta forgolódó rengeteg látogatót, akik akadályozták az alkotásban, így hamarosan el is költözött onnan. Otthonát, amely a történelmi városháza szomszédságában, Tel-Aviv akkori belvárosában áll, azonnal kulturális központtá alakították. Ma az irodalmi érdekességeken kívül temérdek építészeti érdekességet kínál a Bialik Ház és a környékén található, muzeálisan felújított városháza épülete és környéke is.
Beit Bialik, Bialik St. 22, Tel-Aviv +972 3525 4530
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
