Végre itt a hanuka! Tudom, tudom ez egy kis nemfontosünnep, és tiszta igazságtalan, hogy egy nap szünet sem jár vele, pedig olyan szép ünnep a sok fénnyel, gyertyagyújtással, kedves dalokkal együtt. És persze már hetek óta a szebbnél szebb, finomabbnál finomabb fánkok el is lepték a várost, és mindenhol száll a fánk illata. Nekem még mindig a sima lekváros a kedvencem, de azért minden évben ki kell próbálni néhány izgalmasat is a pisztácia krémestől a karamellcsodákon keresztül a belga csokisig.
Tavaly megmutattam az én kedvenc fánk-, illetve ahogy itt mondják, szufgania receptem, de ebben az évben is mutatok valami különlegeset. A szefárdoktól hozok most egy nagyon brutális fánkot: picike fánkok narancsvirágvizes cukorsziruppal bőven locsolva. Hát igen, az arab vidékről származó desszertek nem a könnyedségükről híresek, de szerintem néha lehet ilyenekkel is bűnözni.
Annyira isteni ez a fánk, ahogy kívül ropogós, belül puha és csorog mindenhol az édes illatos szirup!
Hozzávalók:
- 1 csomag száraz élesztő
- 1 tk cukor
- 1 ½ bögre langyos víz
- 3 bögre liszt
- csipet só
- ½ bögre tej
- 1 tojás
- sok-sok olaj a sütéshez
Szirup:
- 1 bögre cukor
- 3/4 bögre víz
- 1 tk narancsvirágvíz
Az élesztőt a cukorral és ¼ bögre langyos vízzel elkeverem, majd félreteszem 10 percre pihenni, amig duplájára nő.
A lisztet és sót robotgépbe teszem, beleöntöm az élesztős keveréket, a tejet és egy bögre meleg vizet. Elindítom a gépet és elkeverem az egészet kb. egy percig. Most adom hozzá a tojást, és most addig keverem az egészet, amíg egy ragacsos, nyúlós, nagyon sűrű palacsintatésztát nem kapok. Ha kicsit sűrűnek érzem, adok még hozzá vizet, mindig csak egy evőkanállal.
A tésztát átteszem egy tálba, letakarom, és duplájára kelesztem, ez kb. 45 perc.
Közben elkészítem a szirupot: vizet a cukorral addig főzöm, amíg sima szirupot nem kapok (15 perc), majd a végén hozzáadom a narancsvirágvizet.
Az olajat felforrósítom, egy teáskanállal, amit hideg vízbe mártok, kis halmokat teszek a forró olajba, és addig sütöm, amíg szép aranybarna nem lesz, kb. 3 percig. Konyhai törlőkendőre teszem, ami szépen felszívja majd az olajat.
Még melegen tálalom, bőven meglocsolva a sziruppal. Ha valaki mégsem lenne akkora rajongója az ilyen illatos, édes szirupoknak, mint én, az fahéjas porcukorral is eheti.
Hag szameách! Beteávon!
“Hobbi” szakács, foodie. Szenvedélyem a főzés, sütés, új éttermek felfelfedezése, új technikák megismerése. A világ minden konyhája érdekel, szeretek új ízeket megismerni. Imádok sok emberre főzni, akár a sivatag közepén is. Rovatvezető újságíró.
