A kozmológia iránt érdeklődő laikusok és a csillagász szakértők már lélegzet-visszafojtva várják, hogy hamarosan megérkezzenek a NASA Parker űrszondája által közvetített első képek a Nap közvetlen közeléből.
Az augusztus közepén útnak indult Parker Solar Probe adataiból a Nap és a hozzá hasonló csillagok működését, illetve az űridőjárás eddig ismeretlen részleteit érthetjük meg.
A mintegy autó méretű, 1,5 milliárd dollár értékű űrszonda fedélzetén izraeli találmány is helyet kapott. Többek között a Tel-Avivtól mintegy másfél órás autóútra fekvő Migdal HaEmekben működő TowerJazz áramkör gyártó cég által kifejlesztett szenzoroknak és képalkotó rendszernek is köszönhető, hogy az extrém magas hőmérséklet ellenére az eddigi legtisztább képet láthatjuk majd a Napról és annak működéséről. Az Egyesült Államokban is bejegyzett TowerJazz évek óta részt vesz űrprojektben, a tervek szerint az egyik új fejlesztésű műszerük 2019-ben a Holdon landol majd.
A Parker szonda november végén, december elején kerül először legközelebb a Nap fotoszférájához (“felszínéhez”), mintegy 35,7 naprádiusz távolságra, és 2025-ig hétszer kerüli majd meg forró csillagunkat. A program során a legkisebb naptávolság 6,2 millió kilométer (8,5 naprádiusz) lesz, amit úgy lehet elképzelni, hogy ha a Nap-Föld közepes távolságot (150 millió kilométert) 100 cm-re kicsinyítjük le, akkor a szonda mindössze 4 cm-re lenne a Naptól.
A Parker napszonda az emberiség mindeddig legnagyobb sebességet elérő űreszköze, mivel a legnagyobb napközelség idején mintegy 692 ezer kilométert tesz meg 1 óra alatt (ez 192 km/s-os sebességet jelent, a Föld pályamenti keringési sebességénél több mint hatszor gyorsabb). Szintén a Parker-szonda lesz az űrkutatás történetében a Naphoz legközelebb kerülő eszköz, minden eddiginél magasabb, mintegy 1400-1500 fokos hőmérsékletet elérve.
A NASA új napszondáját Eugene Newman Parker (sz. 1927) ma is élő amerikai fizikusról nevezték el, aki 1958-ban kidolgozta a napszél, azaz a Napból folyamatosan a bolygóközi térbe kiáramló plazma és a belefagyott mágneses tér elméletét. Az ambiciózus vállalkozás közelebb vihet minket a Nap aktivitási mechanizmusainak megértéséhez, az aktivitási ciklus hatásainak vizsgálatához, a napkorona magas hőmérsékletének magyarázatához és a fűtési mechanizmus megértéséhez. Szintén fontos kérdés a napszél forrásainak és sebességének kapcsolata, a részecskék gyorsítási mechanizmusai, az űridőjárás és napviharok vizsgálata. Mindezekhez a szonda rengeteg fedélzeti műszert visz magával: magnetométert, plazmahullám-érzékelőt, elektron- és ionanalizátorokat a részecskék detektálására és elemzésére (típus, tömeg, energia stb.), sőt még porérzékelőt is a napközeli és bolygóközi poranyag vizsgálatára.
Újságíró
