2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.
Michail Grobman – Bálna
Bálna, 1964
Tempera kartonon, 70 × 50 cm
Michail Grobman egy különlegesen egyedi figura a helyi művészeti életben. Festőművész, filozófus, költő és teoretikus is egyben a ma Tel-Avivban élő, idős művész. Pályája kezdetén Grobman egy szovjet nonkonformista, underground művészeti csoport tagja volt, akik szembehelyezkedtek a Sztálin halála után kialakult szocialista realizmus stílusával. Ez a „második orosz avantgarde” néven ismert iskola fogta össze az 1950-es évek végétől azokat a Szovjetunióban élő művészeket, akik elhatárolva magukat a hivatalos vonaltól, megpróbáltak új utakon járni. „Mivel elszigeteltségükben igen kevés információval rendelkeztek a kommunista országokon kívül zajló történésekről, egy részük kezdetben a könyvtárakban még itt-ott fellelhető folyóiratokat, könyveket tanulmányozva, a háború előtti orosz és nyugati avantgarde irányzatok nyomdokain haladva kezdtek dolgozni. Ez a magyarázata annak, hogy a nyugati közönség számára elkésettnek tűnhetnek egyes alkotások. Ugyanakkor az is meglepetést okozhat számukra, hogy a szigorú megszorítások ellenére Lev Nussberg például már 1961-ben kinetikus művészeti csoportot alapított Moszkvában, és hogy a kiállításon szereplő művészeknek – a fenyegető veszély ellenére – illegális körülmények között is sikerült igen aktív, progresszív szellemi műhelyt létrehozniuk. Oscar Rabine Moszkva melletti barakklakásában és Michail Grobman otthonában rendszeresen tartottak találkozókat, kiállításokat és irodalmi esteket. Grobman 1971-ben elhagyta hazáját, és a következő években kortársai közül sokan követték példáját, mint ahogy a fiatalabb generáció tagjai közül is többen kerültek külföldre.” – írja egy, a korszakról szóló kiállítási bemutató.
Négy évvel Izraelbe való bevándorlása után Grobman – folytatva a magával hozott non-konformista szellemet – megalapította a Leviathan (magyarul: Bálna) művészcsoportot Jeruzsálemben, és 1976-ban közzétette a csoport első kiáltványát is. A csoport tagjai nagyrészt a Szovjetunióból érkeztek és új, addig szinte ismeretlen színt hoztak az izraeli művészeti szcénába: performanszok, utcai felvonulások és olyan művészeti alkotások, amelyeket szertartások, mágikus szimbolika és zsidó forrásokhoz való ragaszkodás jellemez.
Amikor Grobman Izraelbe érkezett és alkotni kezdett, a sorozatban már bemutatott Új horizontok (Streichman, Aroch, Danziger) művészcsoport által képviselt irányzat, illetve Raffi Lavie számított irányadónak. Grobman elmondása alapján akkoriban Izraelben egyáltalán nem volt helye a diaszpórából származó, zsidó szimbólumokkal átitatott művészetnek, és bár ezelőtt is voltak „zsidó festők” – mint például Marc Chagall –, véleménye szerint ezek inkább a giccshez állnak közel.
A képen hatalmas, szárnyas, háromszemű halszerűség lebeg a piros, kék körökkel teli háttér előtt, alatta vízbe ültetett fák, közöttük csónakok, őskori állatok. Ez a mesebeli jelenetet, a képzeletbeli lények és a táj az orosz népművészet, népmesék és legendák világára is emlékeztet. Grobman Moszkvában festette a Bálnát, de először Tel-Avivban állította ki, amikor a Tel-Aviv Múzeum 1971 novemberében – mindössze két hónappal izraeli bevándorlása után – egyéni kiállítást rendezett számára a Moszkvából magával hozott óriási mennyiségű munkáiból.
A bálna – ami Grobman szerint „az ég, a föld, a víz, a tenger és a szél, a mozgás és az irány szimbóluma, de népek szimbóluma is, élőlény és kőzet duális jelképe” – először ezen a festményen jelent meg művei között. A bálna motívummal a zsidó misztikát is képviselteti Grobman alkotásaiban: az Ószövetség több könyvében hivatkoznak rá. Továbbá a midrás-irodalomban színes és igen eltérő jellemzéseket olvasni a leviatánról: „annyi szeme van, ahány napja az évnek, torkából tüzet és orrából füstöt fú, tengeri sárkányokkal táplálkozik, akkora hullámokat ver, hogy azok csak hetven év alatt nyugszanak el. Vakító ragyogású pikkelyein még az angyalok kardja is kicsorbul, csak Isten fog elbírni vele: horoggal emeli ki, száját náddal átdöfi, és húsából pompás lakomát készít az igazaknak”.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
