Nőnap – יום האישה

Grafika: Shutterstock

Az ókori héber források nagyon keveset árulnak el a nőkről, különösen a magas pozícióban lévőkről – mert nem sok ilyen volt. De azon kevés esetekben, amikor nők töltöttek be előkelő szerepeket, a munkakörök neve mindig tartalmazott nőnemet is. A Bibliában például találunk prófétanőt – נְבִיאָה, nevia (Debóra), varázslót – בַּעֲלָה, baala (varázslónő – בעלת אוב) és királynőt – מַלְכָּה, malka (Sába királynője), a bölcsek nyelvén pedig gyámot – אפוטרופיא, apotropia (a gyám – אַפּוֹטְרוֹפּוֹס, apotroposz nőnemben).

A héber hagyományokra és természetesen a mai héberre támaszkodva, ahol a legtöbb munkakörnek női alakja is van, mint például elnöknő – נְשִׂיאָה, neszia, könyvelő – חשבת, chasevet, tudós – מַדְּעָנִית, madanit, nagykövet – שגרירה, sagrira, sőt kancellár – קנצלרית, kanclerit – bármilyen végzettséghez, beosztáshoz és ranghoz lehet nőnemet létrehozni, beleértve a vezetőt – רֹאשָׁה, rosa és a helyettest – מִשׁנָה, misna is

A teljes írás (héberül) itt.

- Hirdetés -