Védőpajzs: Aharon Barak lesz az izraeli bíró a Hágai ​​Törvényszéken

Az alábbiakban szemlézzük Dina Zilber volt államügyész-helyettes gondolatait azzal kapcsolatban, hogy Netanjahu beleegyezésével a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, a bírósági aktivizmus és az izraeli „alkotmányos forradalom atyját” küldik Hágába, hogy az országot a Nemzetközi Bíróság bírói törvényszékben képviselje. E hír kapcsán fontos emlékeztetni arra, hogy Aharon Barak testesítette meg az igazságszolgáltatási reform-puccs hívei szemében mindazt a rosszat, aminek kijavítását – és eltörlését – megtervezték. Ezért Netanjahu és a reform-pucss hívei – élükön az ifj. Netanjahu, Yair vezetésével hónapokon keresztül kíméletlen, kegyetlen és sokszor primítiv hazugságokon alapuló „keresztes hadjáratot” folytattak az idős jogászprofesszor ellen. Most, amikor félő, hogy Izrael tragikusan nehéz helyzetbe kerül, amennyiben a hágai bíróság hajlandó egy ideiglenes és azonnali hatályú döntéssel elítélni Izraelt emberiség elleni bűncselekmény vádjával, és egyoldalú tűzszünetre kényszeríteni a Gázai-övezetben, kiderült: mind tudása, mind nemzetközi hírneve, mind az általa az évtizedek során meghozott ítéleteiben képviselt alkotmányos és nemzetközi jogi értékek alapján Aharon Barak az egyetlen és utolsó reménye Izraelnek, hogy megfelelő védelmet és elég időt kapjon a további védekezésre a nemzetközi bíróság előtt.

Ez az első alkalom, hogy Izraelt beperelték az ENSZ mellett működő Nemzetközi Bíróságon. Dél-Afrika – Izrael beperlője –, emberiesség elleni bűncselekményekkel és népirtással vádolja Izraelt a Gázai övezetben zajló háború miatt. Az ügyet tárgyaló 15 tagú hágai bírói testületben Izrael képviseletében Barak ex-elnök, Dél-Afrika képviseletében egy további bíró kapott helyet. Barak kinevezését az izraeli kormány jogi tanácsadója, Gali Baharav-Miara kezdeményezte. Baharav-Miara a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik segíteni a kormányt abban, hogy az a jogszabályok keretein belül alkalmazza politikáját, és megvédje magát önmagától. Ez a kinevezés egy zseniális szereposztás – írja Zilber.

Nincs olyan szuperlatívusz, amelyet Barak elnök ne érdemelne meg: intellektuális és jogi szaktekintély, a legnagyobb nemzetközi hírnévvel rendelkező izraeli bíró. Barak nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik, mivel jogtanácsadóként részt vett Izrael első arab országgal – Egyiptommal – megkötött békeszerződésnek megszövegezésében, amellyel minden résztvevő fél bizalmát elnyerte, és megalkotta annak a békés megoldásnak a jogi kereteit, amely a mai napig érvényben van.

Kinevezése jó fényt vet Izraelre, mert tanúsítja, hogy komolyan veszi az eljárást, és tiszteletben tartja magát a Bíróságot is. Gyakorlati szinten is fontos, hogy a bírói kar egyik tagja magával hozza a helyi valósággal kapcsolatos ismereteit és tudását, ami a többi bíróból hiányzik, ugyanakkor egy olyan narratívát is, ami egyesíti az igazságosság megfontolását, és a világ hozzánk való hozzáállásából olyannyira hiányzó izraeli nézőpontot is.

A szakmai jogi kihívás nagyon összetett – háborúval kapcsolatos nemzetközi törvényekről beszélünk, azon belül a szigorúan tiltott emberiség elleni bűncselekményekről és népirtásról. Az, hogy ideiglenes végzést kérelmeztek szintén kritikus jelentőségű, hiszen ha megítélik, hogy Izraelnek abba kell hagynia a harcot, az szankciókat vonhat maga után, és súlyos károkat okozhat Izraelnek a nemzetközi közösségben.

Barak részvétele az eljárásban jóval többet jelent annál, hogy egy további bíró lesz 15 másik mellett a tanácsban – állítja Zilber. Nagyon fontos Barak erkölcsi tekintélye, hírneve, befolyásoló és meggyőző képessége, valamint a beleszólása a procedurális kérdésekbe – tehát hogy mit fogadjon el és mit utasítson el, mit tűzzön napirendre és ki kaphat szót. Ezek mind olyan kérdések, amelyeknek kardinális jelentőségük van az ítélethozatallal kapcsolatban.

Egy másik szempont – amire Zilber felhívja a figyelmet Barak kinevezésével kapcsolatban –, ennek a döntésnek a marketing oldala. Ha Izrael Állam kifelé az Aharon Barak által képviselt etikával és értékrenddel büszkélkedik, akkor annak az kell legyen az üzenete, hogy az országon belül is helyes ugyanezt alkalmazni. Nem addig támadni és taposni a demokráciát itthon, amíg az el nem vérzik, hónapokon keresztül átgázolni rajta, eltaposni, és egy olyan puccsot meghirdetni, amely szétveri és elsöpri Barak örökségét, aztán kifelé, marketing célra meg pont őt felhasználni, hogy védje meg az országot. Ha az Aharon Barak által képviselt demokratikus alapértékek és elvek azok, amelyek megvédik Izraelt a nemzetközi porondon, akkor ugyanez, ami megvédi Izraelt belülről is. Ami a szíven – az a szájon. Ami Hágában, az Jeruzsálemben.

Zilber szerint fontos megértenünk, hogy nem tudjuk tovább fenntartani ezt az elkülönítést, amiben eddig olyan jók voltunk. Hogy vannak párhuzamos világok, amelyek szerintünk soha nem találkoznak. Ami Gázában és ami Izraelben történik, ami a nagyvilágban, és ami Izraelben történik. Fel kell ocsúdni és megérteni, hogy valójában nincs „bent” és „kint”. Minisztereink és parlamenti képviselőink felelőtlen kijelentései is visszhangot kapnak a világban, és fordítva, a hágai bíróság ártalmas döntései nagyban befolyásolhatják itteni életminőségünket, azt, hogy meg tudjuk-e őrizni az ország biztonságát, erősségét, gazdaságunkat, a létünket. Ez az állandóan velünk élő skizofrénia, ez a két párhuzamos univerzum, amelyek a képzeletünkben soha nem találkoznak, ezek is részei annak a koncepciónak, amelytől olyan fontos megszabadulnunk a megújulás, és a mindent felölelő korrekció felé vezető úton.

Barak elnök életrajzi hátterét pedig még egy forgatókönyvíró sem tudta volna szívszorítóbban elképzelni. Aki képviselni fogja Izraelt ott, ahol népirtással vádolják, az a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, aki gyermekként családjával maga is népirtás áldozata volt. Holokauszt-túlélő, aki a „népirtás” fogalmát első kézből tapasztalta. Nem a méregbe mártott dél-afrikai periratokból.

Az 1980-as évek közepén a Barak vezette testület megtárgyalta a Film- és Színdarab Felügyelő Tanács egyik döntésének ésszerűségét – már bocsánat az illetlen szóhasználatért –, amely betiltotta volna egy színdarab bemutatását, ami a Tanács szerint félrevezető, sérti Izrael Államot és a hadsereget, a zsidó közönség érzéseit, mert párhuzamot von a területeken szolgáló és a náci katonák között. A Barak vezette törvényszék engedélyezte a darab bemutatását, és a közrend és a véleménynyilvánítás szabadságának esetleges sérelme közötti konfliktusban ez utóbbi javára döntött. Ebbe a döntésbe írt bele Barak először önéletrajzi motívumot: „…az izraeli megszálló kormány és a náci kormány összehasonlítása – minden bizonnyal sértheti a holokausztot személyesen átélő nagyközönség érzéseit és lelkét… Én magam is átéltem gyerekként a holokausztot, átszöktem német katonák által őrzött határokon (mint a darabban ábrázolt kisfiú). Egy izraeli katona letartóztat egy arab kisfiút, ettől összeszorul a szívem. Azonban mi egy demokratikus országban élünk, ahol ez a szívfájdalom a demokrácia lényege.” Ez az ember fogja képviselni Izraelt a bíróság előtt, hogy megint megvédje az országot – önmagától. Pontosan az a cím illik rá, amit Netanjahu annyira szeretett volna a maga örökségének tekinteni: „Izrael biztonságának pajzsa”. 

Kisemberként: Aharon Barak az Amszterdamba tartó járaton, úton a hágai Nemzetközi Bírósághoz:

כאחד האדם: אהרן ברק בטיסה לאמסטרדם בדרכו לבית הדין הבין לאומי לצדק בהאג pic.twitter.com/nK18LaSvRW

— uricovagerev (@uricovagerev) January 10, 2024