A paradicsomimport törökországi leállítása és a jordániai szállítások megszakítása a kolerafertőzés miatti aggodalmak következtében a paradicsomellátás 40%-os csökkenéséhez vezetett Izraelben. A helyi piacok jelenleg ipari felhasználásra szánt paradicsomokkal próbálják pótolni a hiányt, és vizsgálják a lehetőséget más országokból, például Hollandiából és Ciprusról történő behozatalra. Bár a nagykereskedelmi árak már emelkedtek, az áruházláncok egyelőre magukra vállalják a drágulás egy részét, hogy enyhítsék a fogyasztókra háruló terheket.
Körülbelül 40%-os paradicsomhiány a helyi piacon a jordániai és törökországi import leállítása miatt. A törökországi paradicsomimport már hónapokkal ezelőtt leállt a háború és Erdoğan bojkottja miatt, míg Jordániából az ellátás a múlt hétvégén szakadt meg, mivel kolerajárvány kitörésétől tartottak.
Ilan Shefa, a Cahal legnagyobb zöldség- és gyümölcsszállító cégének, a „Bikurei Szade”-nek a társtulajdonosa példátlannak nevezte a helyzetet. „Ötven éve dolgozunk ebben az iparágban a testvéremmel, és Izrael Állam megalakulása óta nem volt ilyen helyzet” – mondta Shefa. A hiány drámai áremelkedéshez vezetett, az A osztályú paradicsom kilónkénti ára a nagykereskedelmi piacon elérte a 15 sékeles csúcsot, bár a fogyasztókra háruló teljes áremelés egyelőre elmaradt.
A helyzet különleges kihívás elé állítja a védelmi rendszert, amelynek friss élelmiszerrel kell ellátnia a Cahal katonáit. A paradicsomhiány miatt a „Bikurei Szade” különleges kérelmet nyújtott be a Védelmi Minisztérium beszerzési igazgatóságához, hogy engedélyezzék a paradicsomimportot Hollandiából. Ez a kérés annak ellenére történt, hogy korábban a Védelmi Minisztérium a fogyasztói felháborodás következtében elrendelte, hogy a Cahal számára csak hazai termelésű paradicsomot használjanak fel.
A hollandiai paradicsomimport, ha jóváhagyják, különösen drága lesz. „Repülővel kell behoznunk, ami tovább növeli a költségeket, mivel hajóval két hétig tartana, és a paradicsomok rövid eltarthatósággal rendelkeznek” – magyarázta Shefa. Hozzátette, hogy a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a külföldi légitársaságok törlik a teherjáratokat.
Eközben az izraeli piac különféle megoldásokat keres a hiány kezelésére. A Tamara paradicsomokat, amelyek általában az ipari feldolgozásra szántak és szabadföldön termesztik, most a helyi piacra irányítják. Azonban Shefa megjegyezte: „A Tamara paradicsomokkal az a probléma, hogy rövid a polcidejük, mivel csak akkor szedik őket kombájnnal, amikor már vörösek és érettek.”
A nagyobb kiskereskedelmi láncok is próbálnak megoldásokat találni. Rami Levy például vizsgálja a paradicsomok Ciprusról történő behozatalának lehetőségét, de figyelmeztetett, hogy ezek drágábbak lesznek. Annak ellenére, hogy a paradicsom ára már emelkedett a szupermarketekben, még mindig viszonylag alacsony – 6,9 és 9,9 sékel között van kilogrammonként. Ezzel szemben a zöldségeseknél az árak akár 17,9 sékelre is felmehetnek kilogrammonként.
A szakértők szerint a szupermarketek támogatják a paradicsom árát, hogy ne veszítsenek ügyfeleket, és hogy az egyéb termékek árának átcsoportosításával pótolják a veszteségeket. A szupermarketek üzleti logikája az, hogy a fogyasztók általában egy bevásárlókosárnyi terméket vásárolnak, így a láncok lehetőséget kapnak az árak keresztfinanszírozására. Ez azt jelenti, hogy az egyik termék magasabb ára fedezi a másik, nyereség nélküli termék árát. Ez a stratégia lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos termékek, például a paradicsom árát alacsonyan tartsák, miközben más termékekkel kompenzálják a veszteséget.
Eközben a mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumok figyelemmel kísérik a jordániai helyzetet és az import leállítását a kolerafertőzés kockázata miatt, ami a Jarmuk folyó vizének szennyeződése következtében alakult ki. Remélik, hogy megoldást találnak az import újraindítására, vagy legalábbis biztosítják, hogy a zöldségek olyan területekről származzanak, amelyeket nem öntöztek a Jarmuk vizével.
Shefa közben ideiglenes megoldást javasolt a vásárlóknak: „Azt mondom az embereknek, hogy korlátozott ideig több más zöldséget fogyasszanak.” Annak ellenére, hogy a helyzet nehéz, van némi pozitívum is: „Szerencsénkre a helyi termelők a Gázai övezet környékén kezdtek kilábalni a háborúból, és kicsit növelték a területeiket, különben a hiány még nagyobb lett volna.”
