Környezetvédelmi siker 10 agorából

A január elsején életbe lépett „zacskó törvény” minden várakozást felülmúló eredményt hozott Izraelben. A nagy üzlethálózatok 80-90 százalékkal kevesebb eldobható zacskót rendelnek mióta kötelezően fel kell számolniuk 10 agorát minden eladott nejlon táska után.

Az Izraeli Környezetvédelmi Ügynökség vasárnap nyilvánosságra hozott adatai szerint 2016 negyedik negyedévében a nagy kereskedelmi láncok 280 millió eldobható zacskót rendeltek, ezzel szemben az idei első három hónapban csupán 55 millió darabot. A radikális csökkenés eredményeként az első negyedévben 2,000 tonnával kevesebb nehezen lebomló műanyag került a szemétre.

„Büszke vagyok rá, hogy az izraeli közvélemény ilyen gyorsan megértette az ügy fontosságát és rövid idő alatt változtatott a szokásain – nyilatkozta Zeev Elkin környezetvédelmi miniszter.

„A műanyag zacskók csökkenő száma kevesebb légszennyezést, jobb talaj, víz és a tenger minőséget jelent – idézte Isral Dentzigert, az ügynökség főigazgatóját az izraeli 2-es csatorna.

A Környezetvédelmi minisztérium adatai szerint az átlag izraeli eddig évente 275 darab műanyag zacskót használt, ez évente több mint 2 milliárd darabot jelentett. Az izraeli hulladék 7 százaléka nejlonzacskó volt. A legnagyobb műanyagtáska felhasználónak számító kereskedelmi láncok évente több mint 80 millió sékelt költöttek a zacskókra.

A műanyag bevásárlótáskák ügyében még az előző kormány környezetvédelmi minisztere Amir Perec kezdeményezett egyeztetést a szupermarket láncok vezetőivel 2013 nyarán, s bár a szükséges törvény 2014 őszén első olvasatban támogatást kapott, az életbe léptetéshez szükséges második és harmadik egyeztetésre a 19. Kneszet felbomlása miatt nem került sor. A korai törvénytervezet még 60 agorás zacskódíjjal számolt volna, melyet a későbbi egyeztetések során 30-20, majd 10 agórára csökkentettek a törvényhozók.

Nehama Ronen, az Ela újrahasznosító vállalat elnöke a törvény január elsejei bevezetésekor úgy nyilatkozott a Jerusalem Post című angolnyelvű izraeli lapnak, hogy az alacsony díj miatt évekbe kerül majd átalakítani az izraeli fogyasztói szokásokat. Az eredmények szerencsére nem őt igazolják.

Manapság világszerte évi 80 millió tonna polietilén-hulladékot termelünk. Ennek tizede, évente nagyjából nyolcmillió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba, jelenleg öt hatalmas szemétsziget lebeg a világtengerek felszínén, közülük a legnagyobb Hawaii és Kalifornia között. A davosi Világgazdasági Fórumon tavaly ismertetett egy tanulmányt, amely szerint ha ezt így folytatjuk 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal az óceánokban.

Azért jó hír is akad a témában. A műanyagszatyor, csomagolóanyag és hasonlók előállításához használt polietilén természetes úton csak több száz év alatt bomlik le, de most úgy tűnik a természetből jöhet a megoldás a plasztikok okozta környezetszennyezésre. A cambridge-i egyetem, illetve a santanderi spanyol nemzeti kutató központ munkatársai, Paolo Bombelli, Chris Howe és Federica Bertocchini ugyanis rájött, hogy a nagy viaszmolylepke lárvája, amely felfalja a méhkasok viaszát, ugyanúgy képes a műanyagot is lebontani. A kísérletek azt mutatták, hogy ez a lárva ugyanazzal a mechanizmussal bontja szét a műanyag vegyi alkotóelemeit, ahogyan azt a méhviasz megemésztésekor teszi. A kutatók feltételezik, hogy a műanyag természetes lebomlásának titka a hernyó mikrobáiban vagy emésztő enzimeiben van, úgy vélik hamarosan birtokunkban lesz az az enzim amelynek hozzáadásával felgyorsítható lesz a műanyagok lebomlása, és megmenthetjük Földünket a műanyagok okozta környezetszennyezéstől.