Hamasz falfestmény a Ciszjordániában - fotó: Soman / Wikipedia

A Gázai övezetet irányító Hamasz radikális iszlamista szervezet szeretne megszabadulni a kormányzati felelősségtől azzal, hogy a közigazgatást átadja a Ciszjordániából irányított Palesztin Nemzeti Hatóságnak, de megtartaná katonai erejét – vélekednek az izraeli média elemzői.

A Gázában márciusban létrehozott, a  helyi civil közigazgatás ügyeit intéző tanács feloszlatása, és feladatainak átadása olyan csak katonai hatalommal rendelkező milíciává változtatná a Hamaszt, mint amilyen az iráni támogatást élvező Hezbollah síita szervezet Libanonban – hangsúlyozta a kettes tévécsatorna híradása.

Ha a Hamasszal rivális Fatah párt vezette, a ciszjordániai Ramallahban irányított Palesztin Nemzeti Hatóság foglalkozna a Gázai övezet civil ügyeivel, az áramellátás, a csatornázás válságával, az egyre súlyosabb gazdasági bajokkal, a több mint ötven százalékos munkanélküliséggel, akkor a Hamasz megszabadulna a népszerűtlen napi gondoktól, viszont továbbra is megtarthatná a nemzeti ellenállás nimbuszát katonai erejével.

Az izraeli híradások kiemelik, hogy a Fatah és a Hamasz között folytatott kairói tárgyalásokon nem kerültek szóba a Hamasz gázai fegyveresei, a szervezet fegyveres erejének kérdése, annak esetleges leszerelése vagy beolvasztása a palesztin hatóság fegyveres rendfenntartó egységeibe, ami a Hezbollah példájának követését, a közigazgatási felelősségvállalás nélküli “állam az államban” szervezeti felépítést jelzi.

Az izraeli tízes tévécsatorna elemzője, Cví Jehezkeli szerint a súlyos gázai gazdasági válság és a Mahmud Abbasz palesztin elnök által tavasszal bevezetett gazdasági megszorító intézkedések kényszerítették rá a Hamaszt új stratégiájának kialakítására.

Ezért közeledett a két palesztin szervezet álláspontja a kairói tárgyalásokon, ahol a Hamasz felkérte kedden Mahmud Abbasz palesztin elnököt, hogy küldjön tisztségviselőket Gázába, akik visszavennék a Hamász által egy évtizede megkaparintott keskeny, part menti övezet ellenőrzését.

Az iszlamista szervezet 2006-ban – egy évvel az izraeli kivonulás után – megnyerte az utoljára akkor megtartott palesztin parlamenti választásokat, majd 2007-ben fegyveres úton hatalmába kerítette a Földközi-tenger partján húzódó területet, és elüldözte a Fatah párt ottani vezetőit.

Az Abbasz vezette, mérsékelt Fatah mozgalom és a Hamasz már többször folytatott tárgyalásokat a megbékélésről, s egy sor kérdésben megállapodásra is jutottak, de végül soha nem tudták rendezni vitájukat és helyreállítani a Fatah fennhatósága alatt álló Ciszjordánia és a Gázai övezet politikai egységét.

A Hamasznak több ezer fegyveres harcosa, valamint számottevő rakéta- és aknavető arzenálja van, s mindig is elutasította a leszerelésüket, vagy azt, hogy harcosait Abbasz ellenőrzése alá helyezze. A két palesztin erő Izrael kérdésében is megosztott. Míg Abbasz elismerte Izraelt és lemondott a zsidó állammal szembeni erőszakról, addig a Hamász nem ismeri el Izrael létjogosultságát sem.

Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakára New Yorkba induló Abbász vasárnap már óvatosan üdvözölte a Hamász kezdeményezéseit.