Izrael ünnepei a munkajog tükrében

Kell-e dolgozni az ünnep előestéjén? Mennyi bér jár annak, aki ros hasana alatt is dolgozik? Kell-e dolgozni és ha igen, hány órát a sátoros ünnepek idején? Közelednek az őszi ünnepek, ezért az alábbiakban összefoglaljuk az izraeli munkajogi szabályokat, amit fontos tudni az ünnep alatti munkarendről és a fizetésről.

Az alábbi szabályok a törvény rendelkezéseit foglalják össze, egyes munkahelyeken a kollektív szerződés, az egyedi munkaszerződés, illetve a munkahelyen szokásos és már kötelezővé vált gyakorlat ezeknél kedvezőbb feltételeket is megállapíthatnak.

A fizetett ünnepek meghatározása

Az “ünnep” fogalmát Izraelben – a függetlenség napja kivételével – a vallási szabályok szerint határozzuk meg, vagyis a szabadnap az ünnep bejövetelekor kezdődik meg. Évente kilenc ünnepen jár fizetett szabadnap: ros hasana két napja, jom kipur napja, szukkot két napja, pészah két napja, savuot napja – valamint jom haacmaut, a függetlenség napja.

Azok, akik nem zsidó vallásúak, a vallásuknak megfelelő ünnepeken jogosultak ugyanennyi fizetett szabadnapra, amennyiben azokat választják ünnepnapként. Ebben az esetben a zsidó ünnepek alatti távollétükre szabadságot kell kivenniük.

Az ünnep előestéje

Az ünnepet közvetlenül megelőző munkanapon (ún. “erev chag”) a rendes munkaidő 7 óra. Ezt követően túlóradíj jár.

Fizetett ünnepek

A havidíjas alkalmazott az adott hónapra eső ünnepnapokon is jogosult a rendes fizetésre (havi fix, mivel a havi bér összege független az érintett hónap munkanapjainak, illetőleg munkaóráinak számától).

Az óra- vagy teljesítménybéres munkavállaló – amennyiben a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapjára esik – a kieső munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre járó bérre, “távolléti díjra” (dmei chag) jogosult, amennyiben legalább három hónapot ledolgozott az adott munkahelyen és nem volt a munkáltató engedélye nélkül távol az ünnepet megelőző és az azt követő napon.

Az ünnepi munka díjazása

Az ünnepnapon végzett munka szabályai megegyeznek a heti pihenőnapon (szombat) végzett munkával: kizárólag a munkáltató részére kiadott engedély esetén lehetséges; az alapbér mértéke az ünnepnapon a rendes bér másfélszerese (150%). Emellett a munkáltató egy másik pihenőnapot köteles biztosítani a ledolgozott ünnepnap helyett.

Amennyiben az ünnepnapon végzett munka nem a dolgozó döntése volt, hanem a munkáltató szükséghelyzetéből adódott, a fenti másfélszeres bérpótlék a rendes fizetésen felül jár, tehát az alapdíj 250 százalék.

Túlóra esetén a fenti alapdíjon felül jár a túlóradíj is.

Hosszú hétvége – összevont pihenőnap

Erre a törvényben nem találunk előírást, és – amennyiben sem a kollektív szerződés, sem munkahelyi gyakorlat nem szabályozza – a munkáltatótól függ, összevonja-e az ünnepeket egy további pihenőnappal. Ezt többféleképpen teheti meg: saját költségére szabadnapot ad az alkalmazottaknak, vagy teszi ezt a rendes szabadság megterhelésével, akár teljes, akár fél nap fizetett szabadság erejéig (erre csak abban az esetben van lehetősége, ha a munkavállalónak van évi rendes szabadsága).

A teljes írás a salom-olim.com oldalon olvasható >>

Kellemes ünnepeket!

 Loading ...

Politzer Maymon Krisztina

Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.