Kell-e dolgozni az ünnep előestéjén? Mennyi bér jár annak, aki ros hasana alatt is dolgozik? Kell-e dolgozni és ha igen, hány órát a sátoros ünnepek idején? Közelednek az őszi ünnepek, ezért az alábbiakban összefoglaljuk az izraeli munkajogi szabályokat, amit fontos tudni az ünnep alatti munkarendről és a fizetésről.

Az alábbi szabályok a törvény rendelkezéseit foglalják össze, egyes munkahelyeken a kollektív szerződés, az egyedi munkaszerződés, illetve a munkahelyen szokásos és már kötelezővé vált gyakorlat ezeknél kedvezőbb feltételeket is megállapíthatnak.

A fizetett ünnepek meghatározása

Az “ünnep” fogalmát Izraelben – a függetlenség napja kivételével – a vallási szabályok szerint határozzuk meg, vagyis a szabadnap az ünnep bejövetelekor kezdődik meg. Évente kilenc ünnepen jár fizetett szabadnap: ros hasana két napja, jom kipur napja, szukkot két napja, pészah két napja, savuot napja – valamint jom haacmaut, a függetlenség napja.

Azok, akik nem zsidó vallásúak, a vallásuknak megfelelő ünnepeken jogosultak ugyanennyi fizetett szabadnapra, amennyiben azokat választják ünnepnapként. Ebben az esetben a zsidó ünnepek alatti távollétükre szabadságot kell kivenniük.

Az ünnep előestéje

Az ünnepet közvetlenül megelőző munkanapon (ún. “erev chag”) a rendes munkaidő 7 óra. Ezt követően túlóradíj jár.

Fizetett ünnepek

A havidíjas alkalmazott az adott hónapra eső ünnepnapokon is jogosult a rendes fizetésre (havi fix, mivel a havi bér összege független az érintett hónap munkanapjainak, illetőleg munkaóráinak számától).

Az óra- vagy teljesítménybéres munkavállaló – amennyiben a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapjára esik – a kieső munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre járó bérre, “távolléti díjra” (dmei chag) jogosult, amennyiben legalább három hónapot ledolgozott az adott munkahelyen és nem volt a munkáltató engedélye nélkül távol az ünnepet megelőző és az azt követő napon.

Az ünnepi munka díjazása

Az ünnepnapon végzett munka szabályai megegyeznek a heti pihenőnapon (szombat) végzett munkával: kizárólag a munkáltató részére kiadott engedély esetén lehetséges; az alapbér mértéke az ünnepnapon a rendes bér másfélszerese (150%). Emellett a munkáltató egy másik pihenőnapot köteles biztosítani a ledolgozott ünnepnap helyett.

Amennyiben az ünnepnapon végzett munka nem a dolgozó döntése volt, hanem a munkáltató szükséghelyzetéből adódott, a fenti másfélszeres bérpótlék a rendes fizetésen felül jár, tehát az alapdíj 250 százalék.

Túlóra esetén a fenti alapdíjon felül jár a túlóradíj is.

Hosszú hétvége – összevont pihenőnap

Erre a törvényben nem találunk előírást, és – amennyiben sem a kollektív szerződés, sem munkahelyi gyakorlat nem szabályozza – a munkáltatótól függ, összevonja-e az ünnepeket egy további pihenőnappal. Ezt többféleképpen teheti meg: saját költségére szabadnapot ad az alkalmazottaknak, vagy teszi ezt a rendes szabadság megterhelésével, akár teljes, akár fél nap fizetett szabadság erejéig (erre csak abban az esetben van lehetősége, ha a munkavállalónak van évi rendes szabadsága).

A teljes írás a salom-olim.com oldalon olvasható >>

Kellemes ünnepeket!

A te munkáltatód betartja a fenti munkajogi szabályokat az ünnepek idején?

Szavazás eredménye

Loading ... Loading ...

Ügyvéd, az Izraelinfo főszerkesztőhelyettese, állandó szerzője