Netanjahu nem hosszabbítja meg a nemzetközi megfigyelők mandátumát Hebronban

A casba Hebronban, itt járőröznek - fotó: Izraelinfo

Benjamin Netanjahu miniszterelnök nem hosszabbítja meg a Hebronban állomásozó nemzetközi megfigyelő csoport mandátumát – jelentette a Walla című hírportál hétfőn.

“Nem tesszük lehetővé az ellenünk fellépő nemzetközi erők további jelenlétét” – közölte az izraeli kormányfő hétfőn az újság szerint a Ciszjordániában élő telepesek nyomásának engedve. A mandátum január 31-én jár le.

A városban több mint húsz éve járőröznek az Ideiglenes nemzetközi jelenlét Hebronban (Temporary International Presence in Hebron, TIPH) nevű szervezet civil megfigyelői. A TIPH kék egyenruhás tagjai akkor jelennek meg, ha vitás ügyek merülnek föl a városnak abban a részében, ahol zsidó telepesek élnek a palesztin többség körében. A TIPH jelenlegi formájában 1997 óta van jelen a városban az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság meghívására.

A palesztin elnöki hivatal szóvivője, Nabíl Abu Rudeina élesen bírálta az izraeli döntést, amely szerinte a “káosz és a feszültség légkörét teremti meg a térségben”. “Senki sem láthatja előre a következményeket” – figyelmeztetett. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a misszió fenntartása érdekében.

Előzőleg a telepesek és a rendőrség azért panaszkodott, mert szerintük a TIPH tagjai szándékosan súrlódásokat okoznak, hogy “ezzel igazolják magas járandóságukat”. A rendőrség azt is sérelmezte, hogy megzavarták az ellenőrző pontoknál a palesztinokat átvilágító izraeli katonákat, szerintük rendre szembehelyezkedtek a katonai egységekkel. 

A TIPH-et 1994-ben alapították a Pátriarkák sírjánál található Ibrahimi-mecsetben elkövetett fegyveres mészárlás után, amelyben a Baruch Goldstein nevű telepes megölt huszonkilenc és megsebesített százhuszonöt imádkozót. A szervezetet Norvégia, Svájc, Svédország, Törökország és Olaszország támogatja. A civil megfigyelő misszió jelenleg 64 külföldi és 13 helyi munkatárssal működik. 

Hebron a zsidók számára kiemelt jelentőségű, a vallás második legszentebb városa Jeruzsálem után, mert ott találhatók a bibliai pátriárkák sírjai, akik közül Ábrahámot Ibrahim néven az iszlám is ősatyjaként tiszteli. 

Hebron Ciszjordánia részeként 1948-ban, Izrael függetlenségi háborúja után Jordánia ellenőrzése alá került, egészen 1967-ig. A város szomszédságában a hetvenes években Kirjat-Arba néven zsidó telepesek újabb várost építettek fel, de a mintegy kétszázezer palesztin lakta Hebronba is betelepedett több tucat szélsőségesen vallásos és nacionalista telepes.