Menachem Leibowitz professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem Biológiai Intézetének kutatója került néhány napja az izraeli tudományos érdeklődés középpontjába. Peszach bejövetele előtt egy héttel a Yediot Aharonot hétvégi száma lehozott egy interjús beszámolót arról a nemrég megjelent tudományos értekezésről, amelyben a genetikus professzor amellett érvel, hogy a kósersági törvények által engedélyezett, illetve tiltott állatok listájába bele van kódolva az intelligencia tisztelete.

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: a professzor szerint az ember genomjához jobban hasonlító genommal rendelkező állatokat nem szabad megenni, a kevésbé hasonlók viszont kóserek. Az emberek genetikai állománya 99,9%-ban ugyanaz, legyenek bár afrikai feketék vagy skandináv fehérek. A csimpánzok genomja például 96%-ban, a macskáé 90, az egéré 85%-ban egyezik a miénkkel. Az egereken, patkányokon végzett kísérletek többek közt a miénkkel való genetikai hasonlóságuk miatt annyira fontosak számunkra. Nem véletlen, hogy ezek az állatok a kasrut szempontjából a tiltó listán szerepelnek. A marha genomja viszont már csak 80%-ban hasonlít az emberére (légy: 61%, banán: 60%).  Vegyük például a sertést: a disznó genetikai állománya annyira közel áll az emberéhez (94%), hogy azon kevés állatok közé tartozik, amelyek szervét az emberbe ültetve, az nem lökődik ki.

„Az élő organizmusok felépítését vizsgálva: azok összetettségi és bonyolultsági foka egyenes arányban áll intelligenciájukkal – mondja Leibowitz. – Lehet ebben valami megnyugtató azok számára, akiknek ideológiai problémája van a húsevéssel, és rossz lelkiismerettel ugyan, de mégsem tudnak ellenállni a húsos fazekaknak. Az ideologikus vegetarianizmus, vagy vegán eszme különben is talajtalannak tűnik: hol lehet meghúzni a határt? Sehol. A káros baktériumok, a növények is élőlények. Kénytelenek vagyunk más életek rovására élni. És akkor jön az Örökkévaló, és kijelöli neked, hogy mit ehetsz meg, mit nem. Mózes és Izrael népe akkor nem értették ugyan, hogy miért pont ezek az állatok vannak a tiltólistán, nem pedig mások, de engedelmeskedtek. Ma viszont a genetika segítségével már érthetjük is egy kicsit.”

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!