Izraeli miniszter: csak az amerikai jóváhagyás után lesz annektálás július folyamán

Ofir Akunisz, a regionális együttműködés minisztere szerint csakis Washington jóváhagyása után kerülhet sor a ciszjordániai annektálásra, várhatóan valamikor július folyamán – jelentette a katonai rádió szerdán.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök július 1-re ígérte, hogy Izrael kiterjeszti fennhatóságát a ciszjordániai területek mintegy 30 százalékára, az ott található izraeli településekre, de a miniszterelnöki hivatal a rádió megkeresése ellenére is hallgat erről a kérdésről.

Ofir Akunisz miniszter, Netanjahu bizalmasa szerint csakis az amerikai jóváhagyás után lehetséges a ciszjordániai területek bekebelezése. Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hétvégére ígérte az ezt bejelentő beszédét, de ez elmaradt.

Jelenleg is Jeruzsálemben tárgyal a Fehér ház küldöttsége a kérdések tisztázására, és Akunisz szerint várhatóan a közeli napokban, vagy a hónap folyamán megállapodás születik a Washington támogatta, s a Trump-béketervben is megjelölt lépésről.

A rádió értesülése szerint az amerikaiak valamiféle ellentételezést kérnek Netanjahutól, kedvezményeket vagy területi engedményeket a palesztinok javára, amely a világ közvéleményének szemében is elfogadhatóvá teszi a területek bekebelezését.

Akunisz szerint első lépésben a nagyobb telepes blokkok annektálására kerülhet sor, a Jeruzsálem melletti Gus Ecionra és Maale Adumim telepes-városra, valamint a Szamáriában, Ciszjordánia északi részén található Ariel telepes-tömbre.

A rádió értesülése szerint az eredetileg megjelölt 30 százalék helyett csak 15 százalékról folyik az egyezkedés, a Jordán völgyének annektálása lekerült a napirendről, mivel II. Abdullah jordán király számára ez elfogadhatatlan lenne.

A kérdésben egyelőre csak kiszivárogtatások és találgatások hangzanak el az izraeli médiában, sőt Gabi Askenázi külügyminiszter sem tudott választ adni a rádiónak szerda reggel, s arra kérte az újságírókat, hogy forduljanak Benjamin Netanjahuhoz kérdésükkel.

Beni Ganz védelmi miniszter, aki a koalíciós megállapodás értelmében másfél év múlva miniszterelnök lesz, hétfőn azt nyilatkozta a ynetnek, hogy jelenleg a koronavírus, és a miatta kialakult gazdasági válság kezelése a fontos, és nem a közvélemény-kutatások szerint mindössze a lakosság 4 százalékát foglalkoztató annektálás.

Szerdán a ciszjordániai területek bekebelezését ellenző képviselők, politikusok és civil szervezetek vezetői konferenciát tartottak Jeruzsálemben, amit az interneten közvetítettek. Ezen magas rangú volt katonatisztek biztonsági szempontból szálltak síkra az egyoldalú bekebelezéssel szemben, a politikusok pedig úgy vélték, hogy súlyos károkat okozott Izraelnek a nemzetközi diplomáciában már a másfél hónapja tartó intenzív közbeszéd is az egyoldalú annektálásról, még akkor is, ha a valóságban nem kerül rá sor. A megszólalók szerint Izrael nemzetközi elszigetelődését hozhatja a lépés, amit csakis a jelenlegi amerikai vezetés támogat, amely novemberben távozhat. Kora délután a Gázai övezettől északra található tengerparti Askelonban elrendelték a nyilvános óvóhelyek megnyitását, mert attól tartanak a város vezetői, hogy a Hamász rakétákat indít a térség felé, amennyiben bejelentik a ciszjordániai annektálást. Éjszaka a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet figyelmeztető rakéta-sorozatot lőtt – egyelőre a tenger irányába. Korábban közölték, hogy hadüzenetnek tekintik a ciszjordániai földek bekebelezését.

Az elmúlt időszakban számos nyílt és háttérben zajló diplomácia erőfeszítés történt a július 1-re meghirdetett annektálás ellen. Az arab országok mellett számos európai ország képviselői is a lépés felülvizsgálatát kérték Jeruzsálemtől, legutóbb szerda reggel a Jediot Aharonot című újságban közzétett írásában Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke.

A nagykoalíciós izraeli kormány pártok közötti megegyezése értelmében Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök július 1-jén megkezdheti az előkészületeket Izrael szuverenitásának kiterjesztésére Ciszjordánia egy részére. A Jordán folyó nyugati partján fekvő, a nemzetközi közösség által megszállt területnek tekintett Ciszjordániában mintegy félmillió izraeli él ott épített településeken, melyeket a nemzetközi közösség nem ismer el Izrael részének.