A Négyzet 1963 – Rudi Lehmann, a magányos farkas

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben  a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig  egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.

Rudi Lehmann – Absztrakt

Rudi Lehmann (1903, Németország – 1977, Izrael)
Absztrakt, 1963
Fametszet, 28 × 38 cm
Ajándék a Rudy Lehmann hagyatékából

A fametszet jobb felső sarkában ivritül az “RL (ר/ל)” monogram, jobboldalán lent nagyméretű, kissé esetlen betűkkel írt szignó látható szintén ivritül: “R. Lehmann 63. (.ר. להמן 63).”

Rudi Lehmann német származású izraeli szobrász és fafaragó művész, az izraeli szobrászat úttörője 1933-ban Berlinből érkezett Izraelbe feleségével, Hedwig Grossmannal. A pár Haifa és Jeruzsálem között ingázott, élt egy ideig Givatajimban, Jagur kibucban és az Ein Hod művésztelepen. A Lehmann által Németországban kitanult és használt képzőművészeti médiumok – a faszobrászat, a kerámiaszobrászat és a fametszés – egyike sem volt abban az időben bevett irányzat az izraeli művészetben. 1953-ban, húsz évvel Izraelbe érkezése után rendezték meg Lehmann első önálló kiállítását a Tel-Aviv Múzeumban, 1993-ban alkotásait az örökösök a múzeum gyűjteményének ajándékozták.

Lehman, aki Dzsingisz kán inkarnációjának tekintette magát, és évente csupán egyszer borotválkozott meg, magányos farkas volt a helyi művészeti élet palettáján. Nem volt zsidó, és soha nem tanult meg héberül. Nem próbált egyik kulturális intézmény kedvébe sem járni, mogorván viselkedett a diákjaival és kollégáival, nem tartozott semmilyen művészeti iskolához vagy klikkhez. Azt mesélik róla, naponta órákon keresztül ült az egykori tel-avivi állatkertben, nézte az állatokat, majd hazaérve először kőből vagy fából megformázta, később fametszeteket készített róluk, emlékezetből.

- Hirdetés -

A múzeum leírása alapján gyűjteményükben több tucat fametszet tükrözi a Lehmann által leginkább kedvelt témát: állatok minden mennyiségben. Szárnyasok, macskák, tehenek és kutyák, rovarok, majmok, pávák portréi, hol egyedül, hol párban. Ellentétben a már bemutatott, kortárs Yichak Danzigerrel (1949-es Négyzet), aki szintén előszeretettel ábrázolt festményein és szobrain állatokat – de mindig helyieket, Erec Izraelből – Rudi Lehmann állatfiguráinak nincs közvetlen kapcsolata az elkészítés helyével. Állatai inkább legendák és népmesék világából, falusi udvarokból ismerősek. Lehmann állat- és emberfigurákon kívül szépséges absztrakt metszeteket is készített, ilyen a fenti illusztráció is.