A kíváncsiak – akik először jönnének –, a rutinos világutazók, és azok is, akiknek Izrael bakancslistás hely, vagy az ország visszatérő örök szerelmesei, mind-mind arra várnak, hogy újra korlátozások, karanténok, tiltások nélkül lehessen az Ígéret Földjére utazni.
A turisztika szakemberei Izraelben ugyanerre a pillanatra várnak, de addig se ülnek tétlenül. Szalai Viktor idegenvezető egy zsebre vágható könyvecskével készül a nagy pillanatra, amikor az izraeli turizmus újraéled. “Izraeli útifüzet” a címe. Valójában könyvecske.
Ez nem bántó lekicsinylés, hanem dicséret.
Pont ez volt a cél: összesűríteni az Izraelbe érkező turistáknak minden nélkülözhetetlen információt, ridikülbe, hátizsák oldalába, farzsebbe elférő mennyiségben. A régi útikönyveket is zsebkönyvnek hívták, de Szalai Viktor könyvecskéje tényleg kézhez áll.
Nehogy pontokba, rubrikákba gyömöszölt információ-halmazra gondoljunk, képeskönyvről van szó. A szerző élvezetesen ír, idegenvezetőként szerzett rutinja érezhető a könyvön. Mindent szeretne elmesélni, de nem akarja elrabolni az időt a városnézéstől, a gyönyörködéstől.
Ha minden nem is fér bele ebbe a 100 oldalba, de szinte mindent érint, ami egy reálisan megtervezett Izraeli útba beleférhet.
Ha turista lennék, már a repülőn hozzáfognék az olvasásához. Mire a gép a levegőbe emelkedne, már túl lennék az általános tudnivalókon, és az izraeli történelem dióhéjnyi összefoglalójánál tartanék.
A könyvecskén nincs repülőgép üzemmód, internet nélkül is működik. Ez a tulajdonsága később jól jön majd a wifi-fi-szegény helyeken is. Aztán – már a felhők felett – hozzáfognék megtervezni az izraeli napjaim menetrendjét.
A füzet annyit árul csak el az útvonalakról, látnivalókról, tájakról, hogy felkeltse az érdeklődésemet: ezt mindenképpen látni kell! Annyit, hogy mérlegelni tudjak, megéri-e áldozni arra a drága ott töltött időmből. A turista „kötelező” körein túl – Jeruzsálem, Holt-tenger –, sok alternatívát kínál, sőt megemlíti az utunkba eső kisebb látnivalókat is.
A „hozzáolvasó” típusú turista sem fog csalódni a pár mondattal, néhány históriai adattal, sztorival tálalt leírásokban. Ezek nem pótolják, persze a komolyabb elmélyülést a történelmi, a geográfiai, művészettörténeti, társadalmi kérdésekben, de segítenek ezekben eligazodni. Ragyogóan használható a füzet a további keresés indításához. Aki pedig jobban szeret “csak úgy” nézelődni, annak a tervezésben segít, például akkor, amikor egy kávé mellett akarja felidézni, amit látott.
Fogadni mernék arra is, hogy az ország visszatérő vendégei is találnak majd benne olyan túra- vagy séta célpontot, amit korábbi útjaikon még nem fedeztek fel. Abban is biztos vagyok, hogy akik a szeretnek a kákán is csomót keresni, kipécéznek majd néhány olyan izraeli látnivalót, ami kimaradt a könyvből. (Nem nagy kunszt.) Nekik a több százoldalas sűrű szakmunkákat ajánlom, és erős izomzatot azok cipeléséhez.
Ha túrista lennék szeretném, hogy mindíg nálam van.
Tájegységek, földrajzi helyek szerint van tagolva a könyv. A logikája pontosan követi az utazóét, a mindent behabzsolni akaróét és az óvatos duhajét is.
A szállodai szobában töprengőnek pedig egyenesen kincs.
Aztán ha turista lennék és az út végén, élményektől roskadozva szomorúan nézném a repülő ablakából a távolodó Izraelt, újra elővenném a Szalai Viktor könyvét, végiglapoznám, hadd lássam, hogy mi minden nem fért bele az időmbe. Mi az, amiért muszáj lesz visszajönnöm.
Az írás megjelent a Mazsihisz oldalán is.
Színház- és filmrendező, díszlet-tervező. Tanult szakmák szerint: fotográfus, dramaturg. 16 év gyermekkor, 40 év színház, 30 év film és televízió, 5 év újságírás, 14 év tanítás, mégsem vagyok 105 éves!
2015 óta élek Izraelben…
