Az izraeli természet állapotáról szóló jelentés szerint a nyílt területek felszámolásának aránya 2015–2017-ben volt a legmagasabb az elmúlt 20 évben: 55 négyzetkilométernyi természetes, erdős és mezőgazdasági terület vált beépített területté. A jelentés készítői: “Nyilvánvaló, hogy építeni és fejleszteni kell, a kérdés az, hogyan lehet ezt okosan tenni.”

Szomorú a természet állapota Izraelben: A természetes terület folyamatosan csökken, az emberi tevékenység nyoma és az élősködő fajok száma nő. Ez a hétfőn megjelent “Hamaarag” nevű természetvédelmi jelentés lényege (Nemzeti Program Izrael Természeti Állapotának Felmérésére).

Elhullott kecske az Ashalim patakban, 2017 - fotó: Mark Katz / Természetvédelmi és Parkok Hatósága
Elhullott kecske az Ashalim patakban, 2017 – fotó: Mark Katz / Természetvédelmi és Parkok Hatósága

Ez az izraeli természet állapotáról szóló legátfogóbb időszakos kiadvány, amely a szárazföld, az édesvíz és a tengervíz állapotát vizsgálja. A jelentés fő célja, hogy tudományos és minőségi tudásbázist hozzon létre a döntéshozók számára az izraeli ökoszisztémák intelligens és fenntartható kezelésére szolgáló stratégiák és kapcsolódási pontok megfogalmazására. “Megváltozott a közvélemény felfogása: a természet fokozottabb megőrzésé és az ökoszisztémák tudatos kezelése iránti igény néhány ember érdekéből a társadalom döntő többségének érdekévé vált” – állítja a jelentés.

A veszélyeztetett madarak listája növekszik. Daru- vándorlás Izraelben - fotó: KKI
A veszélyeztetett madarak listája növekszik. Daru-vándorlás Izraelben – fotó: KKL-JNF

A 2015–2017-es években a nyílt területek elfoglalásának aránya a legmagasabb az elmúlt 20 évben. 52 négyzetkilométernyi természetes és erdős terület vált mezőgazdasági területté, és 55 négyzetkilométernyi természetes, erdős és mezőgazdasági terület vált beépített területté. Ez tükrözi a lakásválságot, és a tervezési, építési hatóságok kapkodását, hogy egyre több lakóegységet biztosítsanak a fiatal párok számára. A déli helyzet természetesen jobb, mint az ország központjában. A Beer Sevától északra fekvő terület 18,5%-a beépített terület, míg a várostól délre eső területnek – beleértve magát Beer Sevát is – csupán 3,7%-a beépített terület.

A déli körzetben található a legtöbb szabad terület: 91,3%, aminek legnagyobb része sivatagi vidék. A tel-avivi kerületben a legalacsonyabb a szabad terület: mindössze 21,4%. 

Izrael összes természetes és erdős területe 2017-ben 14 772 négyzetkilométer (az ország teljes területének 66,9% -a). Ez csökkenés 2015-hez képest, amikor a természetes és  erdős terület 14 828 négyzetkilométer volt (a teljes terület 67,1% -a).

Az erdős területek beépített területekké válnak. Jatir erdő - fotó: KKL-JNF
Az erdős területek beépített területekké válnak. Jatir erdő – fotó: KKL-JNF

Dr. Joshua Shkedi, a Természetvédelmi és Parkok Hatóságának tudósa elmondta, hogy “a természet megóvásának a leghatékonyabb módja a védett területek kialakítása. Minél nagyobb a védett terület, annál inkább végezhetjük a munkánkat, a természet védelmét. Célunk az, hogy Izrael natív fajait a működő ökoszisztémákban megőrizzük. Minél nagyobb a védett terület, annál sikeresebbek leszünk.” Shkedi professzor megjegyezte, hogy” minél több természetes területet pusztítanak el, annál kedvezőtlenebb a helyzet. Nagyon aggasztó a nyitott terek elvesztésének növekedése.”

Van egy pozitív eredmény is: 2015-től 2017-ig a természetvédelmi területek aránya körülbelül 5%-kal, a nemzeti parkok aránya pedig körülbelül 6%-kal növekedett, és több tízezer hektárnyi területet nyilvánítottak védetté a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

Madarak a Hula-völgyében - fotó: Szilágyi Ildikó
Madarak a védett Hula-völgyében – fotó: Szilágyi Ildikó

A jelentés az országban található vizes élőhelyek állapotáról is foglalkozott, amely a patakok biológiai megfigyelésén alapult. A folyók – többek között a Harod, a Zippori, a Jordán déli része és a Jarkon-folyó – rehabilitációja érdekében tett erőfeszítések ellenére Izraelben egyetlen folyót sem sikerült teljes mértékben helyreállítani.

A jelentés figyelmeztet az élősködő fajok inváziójára Izraelben, ideértve az agresszív pásztormejnó seregélyfélét és egy viszonylag új inváziós növényfajt, az árvamimózát. Izraelben több száz, vagy akár több ezer ilyen betolakodó van, beleértve több tucat szárazföldi gerinctelen állatot és több száz növényfajt. Legalább kilenc új élősködő növényfaj honosodott meg 2010 és 2018 között. Ezek a fajok a szaporodás korai szakaszában vannak Izraelben, és közülük legalább egy, az árvamimóza szerepel az IUCN világ 100 legkártékonyabb invazív fajának listáján.

Pásztormejnó Askelonban - fotó: Wikimedia
Pásztormejnó Askelonban: a világ 100 legkártékonyabb élősködőinek listáján – fotó: Wikimedia

A “Hamaarag” a Tel-Avivi Egyetem Steinhardt Természettudományi Múzeumában a Biodiverzitási Kutatás Nemzeti Központjában működik. Itai Ronen, a nemzeti program igazgatója elmondta: “A legfontosabb dolog amit észleltünk: a települések bővülése, valamint a természetes területek csökkenése. És ennek a tempója is növekszik. Nyilvánvaló, hogy építeni és fejlesztenie kell, a kérdés csak az, hogyan tegyük ezt okosan. Ha megnézzük Izrael középső- és északi régióját, ahol a népesség növekszik, azt látjuk, hogy alig marad fenn természetes környezet. A kevés fennmaradó természetes területek tetejébe nagyon kicsik, és emberek által lakott települések veszik őket körül. Még ha ezeken a védett területeken vagy nemzeti parkokban nem is épülnek házak, mégis érezhető az emberek közelsége. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: hogyan építkezzünk”?

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

FORRÁSynet