Garai András levele a Magyarországon maradt haveroknak
Én a fizikai intézetben lakom, van egy remek kis lakásom könyvespolcokkal a plafonig, mahagónibútor, és itt tanulok szabadidőmben, mert a könyvek mind német,...
Legendává lettek
Sajnos nincs sok belém vésődött emlékem a gyerekkoromból, a Haogen kibucból. De ki tudja, miért, emlékszem apám és barátai találkozásaira, később értettem meg, hogy...
Kolb Jenő (1898–1959)
Néhány hónappal azután, hogy Kolb Jenő Erec-Izraelbe érkezett (1946), már részt vett a cionista mozgalom Hasomer Hacair csoportjának modern kulturális központot alapító konferenciáján. Kolb...
A magyarországi alija, 1949–1953
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az...
Vallási vezetők és közösségek a brit mandátum idején
Bevezetés
Az askenáz zsidók jeruzsálemi letelepedése demográfiai összetételében tükrözte az európai zsidóság arányait. A zsidóság legjelentősebb hányada az Orosz Birodalomban élt, mely területileg Oroszországon kívül...
Miért nem tudnak a magyar jisuv alkotásairól?
A mi felejthetetlen dr. Patai mesterünk temetésén, míg a Hevra Kadisa emberei azzal voltak elfoglalva, hogy a halottat előkészítsék a nagy útra, ahonnan visszatérés...
Sportolók és testnevelés
1867-ben a kiegyezéssel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, ugyanebben az évben a zsidók emancipációjáról szóló törvény lehetővé tette a zsidók társadalmi befogadását, mindennek hatása a...
Mérnökök a brit mandátum idején és Izrael Állam alapítása után
A magyarországi mérnökalija az 1920-as évek elején kezdődött. Fiatal és képzett cionista mérnökök az első világháború utáni Magyarországon uralkodó káosz és antiszemitizmus hatására döntöttek...
„Az országút látható végén ott az ország…”
Az első világháborút követő magyarországi forradalmak után Kaczér Illés 1919 nyarán Bécsbe menekül, 1920-ban pedig már a kolozsvári zsidó napilap, az Új Kelet munkatársa lesz....
Barangolás a csodavárosban
A zsidó nép tragikumához tartozott, hogy nyelve az élet nyelvéből „szentség nyelve” lett. De egyben szerencséje is, hogy így átmentődött határokon és időkön...
Miriam Roth meseíró, a mosolyrend lovagja
Miriam Roth (1910–2005) Érsekújváron született, a magyar gimnáziumban érettségizett, majd Brnóban az egyetemen pszichológia szakon végzett. Részt vett a cionista ifjúsági mozgalomban (Hasomer Hacair),...
Mint Kolozsvártól Jeruzsálem
„Seelenfreund bácsit, az optikust – olvasom egy húszas évekből származó feljegyzésben – mindenki ismerte, ott készültek családunk szemüvegei is.”
Az idézet az akkori Kolozsvárra vezet...
Meir Dvir (1931–2018)
Ungváron, egy szegény haszid család első fiaként született Deutsch Miklós néven. 1944-ben purimkor ünnepelte bar-micváját. Egy hónappal később a téglagyárból a magyar hatóságok deportálták...
Egy múzeum, ahol a látogató otthon érzi magát
Hogyan születik egy múzeum?
Az ötvenes évek elején Lustig Chava cfati tanárnő elmesélte az első osztályos kisiskolásoknak a Piroska és a farkas című mesét, és...
Magyar Házak a Mea-Searimban
A Magyar Házak, ahogy a negyedet hívják, több szakaszban épült, és lakói is több szakaszban érkeztek. Az elsők a jeruzsálemi óvárosból települtek át, később...
Egy könyvkereskedés története: Bécs, Budapest, Tel-Aviv
A Josef Schlesinger könyvkereskedés és kiadó, valamint ma is működő utódja, a Sinai Kiadó története a burgenlandi hét községben kezdődött. A könyvkereskedés és kiadó...
A szakma krémje
Tel-Aviv a negyvenes évek végén – filmhíradókból és fényképekből ítélve – nyüzsgő, életteli város volt jól öltözött szépasszonyokkal, öltönyös, fehér inges és nyakkendős urakkal....
Névjegy
Amikor tanári pályafutásom kezdetén izraeli diákjaim megkérdezték, hogy magyar anyanyelvű új ole létemre miként tanultam meg ilyen gyorsan és ilyen jól héberül, általában két...
Irsai István (1896–1968) – az alkotás mint életforma
A magyar–izraeli Irsai István grafikus és sokoldalú művész volt. Izraelben leginkább az első modern héber betű (1926) tervezőjeként ismert, az államalapítás után pedig nagymértékben...
Magyar gyerekkor az ultraortodox Bne-Brakban
gyerekkoromban, az ötvenes években nem volt nagy élmény, hogy „magyar” vagyok. Csak aki Izraelben született, lehetett szabre, kiváltságos, aki idetartozónak, valakinek érezhette magát. Kétéves koromban hagytam el Budapestet, hároméves koromban alijáztam, rám ragadt az „új ola” letörölhetetlen foltja.
Történészpálya két kultúra között
Gonda László (Laci Mózes Elijahu) Makón született 1910-ben. Apja, dr. Gonda József a makói gimnáziumban reál tantárgyakat tanított. Anyja, Regina pedig Frankl Adolf, az...
Engelhardt Sándor – a kert- és tájépítészmérnök
Apánk, Engelhardt Sándor, az egyik első izraeli táj- és kertépítész Nagyváradon született, és a MIKÉFE (Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület) kertészképző telepén végezte...
Héber bulvárlapok magyar anyanyelvű szerkesztői a mandátum idején: Avigdor Hameiri, Blank Illés és Sauber...
Ez az esszé azon magyar anyanyelvű írók és újságírók tevékenységéről szól, akik a húszas és harmincas években alijáztak, és jelentős részt vállaltak a népszerű...
A „másfél” és a második generációs magyar hátterű prózaírók Izraelben
Az utóbbi néhány évtizedben az izraeli irodalmi és kulturális alkotásokban gyakran találkozunk a kortárs alkotók galuti életével és világával. Az arab országokból érkezett írók...
