Krumplileves a német fogolytáborban
Mi hajtotta az önkénteseket?
Nagyjából fél évvel a második világháború kezdete előtt, 1939. március 11-én lépett életbe az 1939. évi II. (honvédelmi) törvény. Magyarországon ezzel...
Engelhardt Sándor – a kert- és tájépítészmérnök
Apánk, Engelhardt Sándor, az egyik első izraeli táj- és kertépítész Nagyváradon született, és a MIKÉFE (Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület) kertészképző telepén végezte...
„Akik könnyek között vetnek – örömmel aratnak majd” (Zsoltárok, 126.5)
Üdvözöljük Nir-Galimban, a Vallomások Házában. Mi az a Nir, kérdezitek? Mit jelent a szó? Nir szántott mezőt jelent, a vetés előtt. És milyen hullámokról...
„Az országút látható végén ott az ország…”
Az első világháborút követő magyarországi forradalmak után Kaczér Illés 1919 nyarán Bécsbe menekül, 1920-ban pedig már a kolozsvári zsidó napilap, az Új Kelet munkatársa lesz....
Goldman Pál, a fotóriporter, 1943–1967
Goldman Pál fiatalkori éveiről nem sokat tudunk. Annyit azonban igen, hogy már Magyarországon tanult fényképezni, és a húszas években szabadúszó fotósként működött. Amikor 1940-ben...
Magyarul gondolkodni
Mea-Searim
A jeruzsálemi Mea-Searim negyedben nőttem fel, ahova a magyarországi olék nagy része a holokauszt előtt, de leginkább utána beözönlött. Közvetlenül az illegális bevándorlókkal érkező...
Gottlieb Lea, aki világméretekben megújította a fürdőruha-tervezést
Életrajz
Gottlieb Lea élete akár egy legenda: örömtelen gyerekkor, kamaszkor a második világháború árnyékában, alija és menekülttábor; másrészt világra szóló siker – Gottlieb Ármin és...
Jeruzsálem és a Héber Egyetem első évei
Amikor a Szentföldön töltött első napjaimra emlékszem vissza, a jeruzsálemi megérkezésünk utáni reggelen magamat látom, ahogyan a második emeleti hotelszobám kis erkélyéről nézek le...
Marton Ernő (1896–1960)
Marton Ernő az erdélyi cionista mozgalom meghatározó alakja, legfontosabbak a zsidó nemzeti ideológia alapjaival és politikai kereteivel foglalkozó munkái, de szervezői, politikai tevékenysége sem...
A Duna a Földközi-tengerhez ér
Az első világháború előestéjén az Oszmán Birodalom uralma alatt álló Erec-Izrael zsidó lakossága a négy szent városban (Jeruzsálem, Hebron, Tiberias, Cfat) élt, számuk alig...
Mordechai Avi-Shaul (Mandel Izidor) levele Bánóczi Józsefnek
Jeruzsálem, április 5. 1923.hol hamoed peszah 4. napján, 5683.
Szeretett igazgató úr,
nem írhatom le Önnek azt az örömet, amelyet levele és lapja szerzett nekem. Még...
Herzl Tivadar és szülőföldje
Herzl Tivadar 1895 júniusában kezdett naplót írni. Már az első mondatai bepillantást nyújtanak gondolatai háborgó mélységébe:
Hatalmas feladaton dolgozom az utóbbi időben. Azt sem tudom,...
Remény kapuja – Petah-Tikva
1878 telén járunk, ugyanabban az évben, amikor Naftali Herz Imber Iașiban, Romániában ezeket a sorokat írta: „Még él bennünk a remény, a régi remény, hogy...
A magyar zsidó könyv szolgálatában
Szombat, 1990. február 1.
Haifa Rózsadombján, Karmel-hegyi lakásában kerestem fel a nyolcvanhárom éves Gondos Sándort (1989. május 16.), aki több mint hat évtizede foglalkozik a...
A Kárpát-medencétől a Földközi-tengerig – A könyv története
Minden könyv történetéről egy újabb könyvet írhatnánk. Ennek a kötetnek rövidre fogott története is figyelemre méltó.
A magyarországi zsidó kulturális-szellemi örökség, a magyar irodalom zsidó...
Történészek
Az izraeli egyetemeken működő magyar anyanyelvű történészek gyakran nyúltak vissza gyökereikhez, és a magyarországi zsidóság történetét választották kutatási témának. Évtizedeken keresztül rajtuk kívül alig foglalkoztak ezzel a területtel, az Egyesült Államokban a hetvenes évektől, Magyarországon a rendszerváltás (1989) után fordultak a kutatók közül többen a magyarországi zsidóság múltja felé.
Faragó Tibor levele Szántó Ervinnek
Petah-Tikva, Eingenim, 1940. február 7.
Kedves Ervin.
Tegnap kaptam meg kedves leveledet, és most igyekszem a lehetőség szerint válaszolni arra a sok kérdésre, amit nekem ott...
Miért nem tudnak a magyar jisuv alkotásairól?
A mi felejthetetlen dr. Patai mesterünk temetésén, míg a Hevra Kadisa emberei azzal voltak elfoglalva, hogy a halottat előkészítsék a nagy útra, ahonnan visszatérés...
Kishont Ferenc, akitől megtanultuk, mit jelent izraelinek lenni
Hoffmann Kishont Ferenc, akit Izraelben Efraim Kishon néven ismernek, 1924. augusztus 23-án született egy budapesti, nem vallásos zsidó családban. Már tizenhat évesen díjat nyert...
Magyar Házak a Mea-Searimban
A Magyar Házak, ahogy a negyedet hívják, több szakaszban épült, és lakói is több szakaszban érkeztek. Az elsők a jeruzsálemi óvárosból települtek át, később...
Akiva Joszef Schlesinger – az ortodox rabbi és lelkes cionista
1922. május 4-én a Haarec napilapban ezek a sorok jelentek meg:
Schlesinger rabbi Pinsker és Herzl eszméit hangoztatta, azt, hogy a Cionba visszatérésen kívül nincs...
Egészségedre! ’Lehaim!’
Életem legmagyarabb pillanata, sok pálinka kíséretében egy dél-tel-avivi vendéglőhöz kötődik, Dudi Shik nyitotta meg a kilencvenes évek elején. Kicsi hely remek bárral, a menüt...
Szrulik könyve
A 19. században Európát és Amerikát elárasztó nemzeti hullám hozta magával, hogy etnikai és kulturális csoportok sora – néha történelmük során első alkalommal –...
Héber nyelvű nemzedék
Az első világháború után, a húszas években alijázók közül többen érkeztek Erec-Izraelbe hébernyelv-tudással. A századvégen született nemzedék több tagja hasonló családi és oktatási keretek...
