Avram Hersko
Avram Hersko Herskó Ferenc néven látta meg a napvilágot Karcagon két évvel a második világháború kitörése előtt, amikor még senki nem tudta, hogy a...
Magasba tekintve – Mordechai Ben-Ari (1920–1994)
„Államalapításhoz több összetevő szükséges:jövőkép, tervezés, emberek.” (Mordechai Ben-Ari)
Mordechai Maximilian Cvi Lebovics 1920-ban született Dicsőszentmártonban Marton Erzsébet és doktor Lebovics Jehuda Jichak első gyerekeként. Családja...
Találkozás Ladányi Saul professzorral
Belépve Ladányi professzorhoz a Beer-Seva melletti Omerban, otthonának nappalijában elvakítja a látogatót a szemközti, az egész falat széltében-hosszában betöltő és a mennyezetig érő üvegvitrin....
Joszef Tomi Lapid (1931–2008)
Joszef Tomi Lapid személyiségében és életében magyar hátterének három összetevője volt: a nyelv, az irodalom és az ételek. Tomi Újvidéken született, három nyelven nőtt...
Héber nyelvű nemzedék
Az első világháború után, a húszas években alijázók közül többen érkeztek Erec-Izraelbe hébernyelv-tudással. A századvégen született nemzedék több tagja hasonló családi és oktatási keretek...
Katonai szolgálatom a brit seregben, 1944–1946
Mielőtt alijázott (1939), Jehuda Zsoldos a magyarországi cionista mozgalomban a Hasomer Hacair egyik vezetője volt. Élete végéig a Maabarot kibuc tagja. A hagyatékában megmaradt,...
Mordechai Avi-Shaul (Mandel Izidor) levele Bánóczi Józsefnek
Jeruzsálem, április 5. 1923.hol hamoed peszah 4. napján, 5683.
Szeretett igazgató úr,
nem írhatom le Önnek azt az örömet, amelyet levele és lapja szerzett nekem. Még...
Krumplileves a német fogolytáborban
Mi hajtotta az önkénteseket?
Nagyjából fél évvel a második világháború kezdete előtt, 1939. március 11-én lépett életbe az 1939. évi II. (honvédelmi) törvény. Magyarországon ezzel...
Meir Dvir (1931–2018)
Ungváron, egy szegény haszid család első fiaként született Deutsch Miklós néven. 1944-ben purimkor ünnepelte bar-micváját. Egy hónappal később a téglagyárból a magyar hatóságok deportálták...
A szakma krémje
Tel-Aviv a negyvenes évek végén – filmhíradókból és fényképekből ítélve – nyüzsgő, életteli város volt jól öltözött szépasszonyokkal, öltönyös, fehér inges és nyakkendős urakkal....
Patai József: Herzl
Patai József könyve megpróbálta feltérképezni Herzl életét. Írása személyes hangvételű, az Osztrák–Magyar Monarchiában élő budapesti lakost állítja a biográfia középpontjába, és Herzl életének rejtett...
A magyar zsidó könyv szolgálatában
Szombat, 1990. február 1.
Haifa Rózsadombján, Karmel-hegyi lakásában kerestem fel a nyolcvanhárom éves Gondos Sándort (1989. május 16.), aki több mint hat évtizede foglalkozik a...
A Goldman házaspár fordítóirodája
Goldman (Fürst) Aliza 1949-ben Szabadkáról alijázott a szüleivel. A holokauszt alatt anyjával együtt a véletlen mentette meg az életét, vagonjukat Auschwitz helyett Strasshofba irányították....
Faragó Tibor levele Szántó Ervinnek
Petah-Tikva, Eingenim, 1940. február 7.
Kedves Ervin.
Tegnap kaptam meg kedves leveledet, és most igyekszem a lehetőség szerint válaszolni arra a sok kérdésre, amit nekem ott...
Hantos János (Jancsi), a jogászdoktor (1917–2011)
Amikor Jancsi szülővárosában, Kispesten a második zsidótörvényről (1939. május 5.) olvasott az újságban, így szólt a szüleihez: „Nem leszek másodrangú polgár Magyarországon, megyek Palesztinába.”...
Héber bulvárlapok magyar anyanyelvű szerkesztői a mandátum idején: Avigdor Hameiri, Blank Illés és Sauber...
Ez az esszé azon magyar anyanyelvű írók és újságírók tevékenységéről szól, akik a húszas és harmincas években alijáztak, és jelentős részt vállaltak a népszerű...
Remény kapuja – Petah-Tikva
1878 telén járunk, ugyanabban az évben, amikor Naftali Herz Imber Iașiban, Romániában ezeket a sorokat írta: „Még él bennünk a remény, a régi remény, hogy...
Magyar nyelvű szervezetek Izraelben
A magyarországi olék szervezete (HOH)
A magyar nyelvterületről alijázók korán felismerték, hogy a közös háttér és nyelv alapján életre hívott szervezetek érdekképviseletet jelentenek, elősegítik az...
Magyar gyerekkor az ultraortodox Bne-Brakban
gyerekkoromban, az ötvenes években nem volt nagy élmény, hogy „magyar” vagyok. Csak aki Izraelben született, lehetett szabre, kiváltságos, aki idetartozónak, valakinek érezhette magát. Kétéves koromban hagytam el Budapestet, hároméves koromban alijáztam, rám ragadt az „új ola” letörölhetetlen foltja.
Josua Blau professzor
Ellátogattam Jeruzsálembe, Blau professzor és felesége, Sulamit otthonába. A látogatás nagy hatással volt rám. Blau professzor Kolozsváron született 1919-ben, és 1938 nyarán Bécsből alijázott...
Szrulik könyve
A 19. században Európát és Amerikát elárasztó nemzeti hullám hozta magával, hogy etnikai és kulturális csoportok sora – néha történelmük során első alkalommal –...
Izrael-díj az állam fennállásának ötvenedik évfordulóján, 1998
Judit Arnon – a bírák indoklása
1998-ban Izrael-díjat adományozunk a táncművészet területén kimagasló Judit Arnonnak, a mesteri-művészi tánc meghonosításáért és a kibucmozgalmon belül a táncoktatásban...
Irsai István (1896–1968) – az alkotás mint életforma
A magyar–izraeli Irsai István grafikus és sokoldalú művész volt. Izraelben leginkább az első modern héber betű (1926) tervezőjeként ismert, az államalapítás után pedig nagymértékben...
Mint Kolozsvártól Jeruzsálem
„Seelenfreund bácsit, az optikust – olvasom egy húszas évekből származó feljegyzésben – mindenki ismerte, ott készültek családunk szemüvegei is.”
Az idézet az akkori Kolozsvárra vezet...
