Slomo Jedidia – Seelenfreund Salamon (1875–1961)
Slomo Jedidia, a grafikus és iparművész egész életét a héber kvadrátbetű ornamentikáján alapuló, egyedi stílusú zsidó díszítőművészet kifejlesztésének szentelte.
A századfordulón élő és alkotó nemzedék...
Magyar nyelvű szervezetek Izraelben
A magyarországi olék szervezete (HOH)
A magyar nyelvterületről alijázók korán felismerték, hogy a közös háttér és nyelv alapján életre hívott szervezetek érdekképviseletet jelentenek, elősegítik az...
Történészek
Az izraeli egyetemeken működő magyar anyanyelvű történészek gyakran nyúltak vissza gyökereikhez, és a magyarországi zsidóság történetét választották kutatási témának. Évtizedeken keresztül rajtuk kívül alig foglalkoztak ezzel a területtel, az Egyesült Államokban a hetvenes évektől, Magyarországon a rendszerváltás (1989) után fordultak a kutatók közül többen a magyarországi zsidóság múltja felé.
Beer-Seva magyar anyanyelvű közössége
Beer-Seva első korszaka
1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát, és több száz év után megélénkült az érdeklődés Beer-Seva iránt. Az oszmán fennhatóság fölismerte a környező Negev potenciális...
Kluger Zoltán, a főfotós, 1933–1958
Kluger Zoltán Magyarországon született, a magyarországi fotótörténetben és a zsidó hitközség berkeiben mégis szinte ismeretlen volt. Az első világháborúban légifotósként szolgált az osztrák–magyar légierő...
A „másfél” és a második generációs magyar hátterű prózaírók Izraelben
Az utóbbi néhány évtizedben az izraeli irodalmi és kulturális alkotásokban gyakran találkozunk a kortárs alkotók galuti életével és világával. Az arab országokból érkezett írók...
„Emlék-mozaikok Máramarosszigetről”: a tel-avivi Máramarossziget folyóirat
A Máramarossziget (Marmoros-sziget) 1959 és 1974 között Tel-Avivban időszakosan megjelenő, háromnyelvű (magyar, héber, jiddis) periodika. A Máramarossziget Reich Jehosua kezdeményezésére került először kiadásra, aki...
Mordechai Avi-Shaul (Mandel Izidor) levele Bánóczi Józsefnek
Jeruzsálem, április 5. 1923.hol hamoed peszah 4. napján, 5683.
Szeretett igazgató úr,
nem írhatom le Önnek azt az örömet, amelyet levele és lapja szerzett nekem. Még...
Nana nagymama
„Motek amazgan” – többé-kevésbé ez volt az egyetlen, amit Nana nagymama héberül tudott. Negyvenéves izraeli tartózkodása sem volt elég ahhoz, hogy bővítse szókincsét a...
Fürst Oszkár (Avraham Efrat) – a cionista pedagógus
Nagybátyám, Avraham Efrat Fürst Oszkár néven született Szombathelyen, Budapesten szerzett jogi doktorátust, de a végzettséggel elsajátított szakterületnél jobban foglalkoztatták a társadalmi tevékenységek. A Makkabea veteránjainak haifai...
Magyar Házak a Mea-Searimban
A Magyar Házak, ahogy a negyedet hívják, több szakaszban épült, és lakói is több szakaszban érkeztek. Az elsők a jeruzsálemi óvárosból települtek át, később...
Garai András levele a Magyarországon maradt haveroknak
Én a fizikai intézetben lakom, van egy remek kis lakásom könyvespolcokkal a plafonig, mahagónibútor, és itt tanulok szabadidőmben, mert a könyvek mind német,...
Szenes Hanna levele Szenes Györgynek
Haifa, 1943. december 26.
Drága Gyurkám!
Vannak levelek, amiket nem azért ír az ember, hogy elküldje. Amiket meg kell írni anélkül, hogy kérdezze az ember: vajon...
„Az országút látható végén ott az ország…”
Az első világháborút követő magyarországi forradalmak után Kaczér Illés 1919 nyarán Bécsbe menekül, 1920-ban pedig már a kolozsvári zsidó napilap, az Új Kelet munkatársa lesz....
Remény kapuja – Petah-Tikva
1878 telén járunk, ugyanabban az évben, amikor Naftali Herz Imber Iașiban, Romániában ezeket a sorokat írta: „Még él bennünk a remény, a régi remény, hogy...
Így született meg a modern héber betű
Tízéves Izrael, Jubileumi évkönyv, 1958
Aki ma bemegy egy üzletbe konzervet vagy fogkrémet vásárolni, semmi különöset nem fog találni abban, hogy a konzervdobozra vagy fogkrémtubusra...
Avigdor Hameiri – a héber film egyik úttörője
Avigdor Hameiri 1890-ben született Feuerstein Avigdor néven Ódávidházán vallásos családban. Gyermekkorában elvesztette anyját, ezért nagyapja mellett nevelkedett. Nagyapja tanította héberre, megismertette a Bibliával, beavatta...
Új identitás felé: magyar anyanyelvű művészek az izraeli képzőművészetben
Magyarországról az 1920-as évek elején érkeztek az első képzőművészek Erec-Izraelbe. A következő évtizedekben alijázott társaikkal együtt különböző műfajokban alkottak: bibliai témákkal foglalkozó műveket, a...
„Az én drága tanárom végigkísér az utamon”
A 20. század húszas-harmincas éveiben Magyarországról alijázott zenésznemzedék csodálatos zenei életet teremtett Erecben. Tanítványaik, néhány kiemelkedő muzsikus visszaemlékezéseiből színes kép rajzolódik ki róluk, a...
Kishont Ferenc, akitől megtanultuk, mit jelent izraelinek lenni
Hoffmann Kishont Ferenc, akit Izraelben Efraim Kishon néven ismernek, 1924. augusztus 23-án született egy budapesti, nem vallásos zsidó családban. Már tizenhat évesen díjat nyert...
Péter Gad Naschitz (1932–2017)
Naschitz Péter 1932. július 16-án született Budapesten. Szerette az életet, az embereket, de leginkább a tevékenységet és az alkotást. Élete nyolcvanöt éve intenzív és...
Hebraisták, irodalmárok, nyelvészek
A jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár és a ramat-gani Bar-Ilan Egyetem könyvtára is gazdag magyar nyelvű anyagot őriz, utóbbi többek között a teljes IMIT-sorozatot és...
Mint Kolozsvártól Jeruzsálem
„Seelenfreund bácsit, az optikust – olvasom egy húszas évekből származó feljegyzésben – mindenki ismerte, ott készültek családunk szemüvegei is.”
Az idézet az akkori Kolozsvárra vezet...
Szallah Sabati – Kishont Ferenc története Izrael története
A Szallah Sabati című film apám életének legfontosabb mérföldköve, egész életét végigkísérte – attól kezdve, hogy Izraelbe érkezett egészen haláláig. Ugyanakkor a film fontos...
