Székely Dávid a függetlenségi háborúban

Székely Dávid Budapesten született (1909) és nőtt fel. Azok között a kitűnő tanulók között volt, akiknek a tanulmányait az állam támogatta. Mérnök szeretett volna...

Ópapa és Ómi – a nagyszüleink, Patai József és Edith

A történetet ott kezdhetjük, hogy Ópapa másoknál sokkal korábban megérezte a fenyegető veszedelmet. A folyóirata, a Múlt és Jövő szentföldi útjain mindig voltak olyan...

Avigdor Hameiri – a héber film egyik úttörője

Avigdor Hameiri 1890-ben született Feuerstein Avigdor néven Ódávidházán vallásos családban. Gyermekkorában elvesztette anyját, ezért nagyapja mellett nevelkedett. Nagyapja tanította héberre, megismertette a Bibliával, beavatta...
Sportolók és testnevelés

Sportolók és testnevelés

1867-ben a kiegyezéssel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, ugyanebben az évben a zsidók emancipációjáról szóló törvény lehetővé tette a zsidók társadalmi befogadását, mindennek hatása a...

Történészek

Az izraeli egyetemeken működő magyar anyanyelvű történészek gyakran nyúltak vissza gyökereikhez, és a magyarországi zsidóság történetét választották kutatási témának. Évtizedeken keresztül rajtuk kívül alig foglalkoztak ezzel a területtel, az Egyesült Államokban a hetvenes évektől, Magyarországon a rendszerváltás (1989) után fordultak a kutatók közül többen a magyarországi zsidóság múltja felé.
Tel-Aviv, 1939

Miért nem tudnak a magyar jisuv alkotásairól?

A mi felejthetetlen dr. Patai mesterünk temetésén, míg a Hevra Kadisa emberei azzal voltak elfoglalva, hogy a halottat előkészítsék a nagy útra, ahonnan visszatérés...

A Goldman házaspár fordítóirodája

Goldman (Fürst) Aliza 1949-ben Szabadkáról alijázott a szüleivel. A holokauszt alatt anyjával együtt a véletlen mentette meg az életét, vagonjukat Auschwitz helyett Strasshofba irányították....

Történészpálya két kultúra között

Gonda László (Laci Mózes Elijahu) Makón született 1910-ben. Apja, dr. Gonda József a makói gimnáziumban reál tantárgyakat tanított. Anyja, Regina pedig Frankl Adolf, az...

Hantos János (Jancsi), a jogászdoktor (1917–2011)

Amikor Jancsi szülővárosában, Kispesten a második zsidótörvényről (1939. május 5.) olvasott az újságban, így szólt a szüleihez: „Nem leszek másodrangú polgár Magyarországon, megyek Palesztinába.”...

A Tisbi fivérek

Tisbi Illés (Schwarz Sándor, 1908−1992) Az erdélyi zsidóság nagy része nem vont le messzemenő következtetéseket az észlelhető előjelekből, mégis voltak, akik már fiatal korban érezték...

Magyar Házak a Mea-Searimban

A Magyar Házak, ahogy a negyedet hívják, több szakaszban épült, és lakói is több szakaszban érkeztek. Az elsők a jeruzsálemi óvárosból települtek át, később...

Szrulik könyve

A 19. században Európát és Amerikát elárasztó nemzeti hullám hozta magával, hogy etnikai és kulturális csoportok sora – néha történelmük során első alkalommal –...

Engelhardt Sándor – a kert- és tájépítészmérnök

Apánk, Engelhardt Sándor, az egyik első izraeli táj- és kertépítész Nagyváradon született, és a MIKÉFE (Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület) kertészképző telepén végezte...

Egy könyvkereskedés története: Bécs, Budapest, Tel-Aviv

A Josef Schlesinger könyvkereskedés és kiadó, valamint ma is működő utódja, a Sinai Kiadó története a burgenlandi hét községben kezdődött. A könyvkereskedés és kiadó...

A „másfél” és a második generációs magyar hátterű prózaírók Izraelben

Az utóbbi néhány évtizedben az izraeli irodalmi és kulturális alkotásokban gyakran találkozunk a kortárs alkotók galuti életével és világával. Az arab országokból érkezett írók...

Amosz Manor – holokauszttúlélő a biztonsági szolgálat élén

Mendelovits Arturt, az izraeli biztonsági szolgálat, a Sin-Bet (vagy Sabak) harmadik vezetőjét Amosz Manorként ismerik Izraelben. 1918. október 8-án az erdélyi Szigeten született. A...

A jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár

Az 1892-ben létesült jeruzsálemi közkönyvtár a könyvgyűjtő Józef Chazanowicz orvos Białystokból Jeruzsálembe küldött nyolcezer-nyolcszáz kötetével bővült, és Midras Abarbanel Könyvtár néven kezdett működni 1895-ben....
Ladányi Saul professzor otthonában

Találkozás Ladányi Saul professzorral

Belépve Ladányi professzorhoz a Beer-Seva melletti Omerban, otthonának nappalijában elvakítja a látogatót a szemközti, az egész falat széltében-hosszában betöltő és a mennyezetig érő üvegvitrin....
A diaszpóra zsidóságának vészkorszakáról szóló kiállítás, a netanjai hetilapban megjelent cikk, 1975. június 13. – Fotó: magántulajdon

„Csak magamról beszéltem mindig…” (Rahel)

1943-ban születtem Jeruzsálemben.  Anyai ágon a tizedik generáció vagyok Erec-Izraelben. Anyám apjának családja a Cfatba és Tiberiasba érkező kelet-európai haszid alija (1777) leszármazottja. Közeli rokonaim közül mindenki...

Magyar nyelvű szervezetek Izraelben

A magyarországi olék szervezete (HOH) A magyar nyelvterületről alijázók korán felismerték, hogy a közös háttér és nyelv alapján életre hívott szervezetek érdekképviseletet jelentenek, elősegítik az...

Jeruzsálem és a Héber Egyetem első évei

Amikor a Szentföldön töltött első napjaimra emlékszem vissza, a jeruzsálemi megérkezésünk utáni reggelen magamat látom, ahogyan a második emeleti hotelszobám kis erkélyéről nézek le...
A színek, formák, betűk művésze, Dan Reisinger (1934–2019)

A színek, formák, betűk művésze, Dan Reisinger (1934–2019)

„Középületeken és tehetős háztulajdonosok megbízásából dolgozó dekorációkészítők és festőmesterek családjában születtem 1934-ben, a sorban a negyedik generáció. Ehhez a mesterséghez mai ismereteinket meghaladó és...

Slomo Jedidia – Seelenfreund Salamon (1875–1961)

Slomo Jedidia, a grafikus és iparművész egész életét a héber kvadrátbetű ornamentikáján alapuló, egyedi stílusú zsidó díszítőművészet kifejlesztésének szentelte. A századfordulón élő és alkotó nemzedék...

Névjegy

Amikor tanári pályafutásom kezdetén izraeli diákjaim megkérdezték, hogy magyar anyanyelvű új ole létemre miként tanultam meg ilyen gyorsan és ilyen jól héberül, általában két...
- Hirdetés -