A Kárpát-medencétől a Földközi-tengerig – A könyv története
Minden könyv történetéről egy újabb könyvet írhatnánk. Ennek a kötetnek rövidre fogott története is figyelemre méltó.
A magyarországi zsidó kulturális-szellemi örökség, a magyar irodalom zsidó...
Új identitás felé: magyar anyanyelvű művészek az izraeli képzőművészetben
Magyarországról az 1920-as évek elején érkeztek az első képzőművészek Erec-Izraelbe. A következő évtizedekben alijázott társaikkal együtt különböző műfajokban alkottak: bibliai témákkal foglalkozó műveket, a...
Patai József: Herzl
Patai József könyve megpróbálta feltérképezni Herzl életét. Írása személyes hangvételű, az Osztrák–Magyar Monarchiában élő budapesti lakost állítja a biográfia középpontjába, és Herzl életének rejtett...
Miért nem tudnak a magyar jisuv alkotásairól?
A mi felejthetetlen dr. Patai mesterünk temetésén, míg a Hevra Kadisa emberei azzal voltak elfoglalva, hogy a halottat előkészítsék a nagy útra, ahonnan visszatérés...
Ópapa és Ómi – a nagyszüleink, Patai József és Edith
A történetet ott kezdhetjük, hogy Ópapa másoknál sokkal korábban megérezte a fenyegető veszedelmet. A folyóirata, a Múlt és Jövő szentföldi útjain mindig voltak olyan...
A „másfél” és a második generációs magyar hátterű prózaírók Izraelben
Az utóbbi néhány évtizedben az izraeli irodalmi és kulturális alkotásokban gyakran találkozunk a kortárs alkotók galuti életével és világával. Az arab országokból érkezett írók...
Gyakornokból vezető beosztásig
Ricsi (Richárd) Bar-Lev Magyarországon született Brill Richárd néven. Jóval később kényszerült neve héberesítésére.
Ez akkor történt, amikor a repülő-ellenőrzési csoport (Bedek Aviation Group) diplomata-útlevéllel Nagy-Britanniába...
Kibuc- és mosavalapítók
Az első világháború után magyar nyelvterületen a cionista mozgalom ifjúsági szervezeteiben folyt az erec-izraeli kibucok alapítására felkészítő munka. A halucok egy új országot akartak...
A Goldman házaspár fordítóirodája
Goldman (Fürst) Aliza 1949-ben Szabadkáról alijázott a szüleivel. A holokauszt alatt anyjával együtt a véletlen mentette meg az életét, vagonjukat Auschwitz helyett Strasshofba irányították....
Kluger Zoltán, a főfotós, 1933–1958
Kluger Zoltán Magyarországon született, a magyarországi fotótörténetben és a zsidó hitközség berkeiben mégis szinte ismeretlen volt. Az első világháborúban légifotósként szolgált az osztrák–magyar légierő...
Bisseliches Mózes – mindenki nagypapája (és a mienk is)
1954 nyarát írjuk. Mózes nagypapa hetvenhat éves. Atlétatrikóban áll a lakásunkhoz vezető lépcsősor tetején. Távolba néz szigorú tekintettel. A lépcső előtt apa úszógumit tart...
A Tisbi fivérek
Tisbi Illés (Schwarz Sándor, 1908−1992)
Az erdélyi zsidóság nagy része nem vont le messzemenő következtetéseket az észlelhető előjelekből, mégis voltak, akik már fiatal korban érezték...
Marton Ernő (1896–1960)
Marton Ernő az erdélyi cionista mozgalom meghatározó alakja, legfontosabbak a zsidó nemzeti ideológia alapjaival és politikai kereteivel foglalkozó munkái, de szervezői, politikai tevékenysége sem...
Emlék és remény – holokauszttúlélők a légierőnél
Dolgozatomat a légierő két egykori, magyar hátterű tagjának ajánlom. A holokausztot mindketten gyerekként élték túl, és ma már nincsenek közöttünk. Joszef Sinar professzorral interjút...
Avigdor Hameiri, a prózaíró
Avigdor Hameiri 1929-ben megjelent nagy sikerű első világháborús regényéig költői tevékenységéről volt ismert a héber nyelvű irodalomban, első verseskötete 1912-ben, Budapesten jelent meg héberül....
Mordechai Avi-Shaul (Mandel Izidor) levele Bánóczi Józsefnek
Jeruzsálem, április 5. 1923.hol hamoed peszah 4. napján, 5683.
Szeretett igazgató úr,
nem írhatom le Önnek azt az örömet, amelyet levele és lapja szerzett nekem. Még...
Így született meg a modern héber betű
Tízéves Izrael, Jubileumi évkönyv, 1958
Aki ma bemegy egy üzletbe konzervet vagy fogkrémet vásárolni, semmi különöset nem fog találni abban, hogy a konzervdobozra vagy fogkrémtubusra...
„Emlék-mozaikok Máramarosszigetről”: a tel-avivi Máramarossziget folyóirat
A Máramarossziget (Marmoros-sziget) 1959 és 1974 között Tel-Avivban időszakosan megjelenő, háromnyelvű (magyar, héber, jiddis) periodika. A Máramarossziget Reich Jehosua kezdeményezésére került először kiadásra, aki...
Beer-Seva magyar anyanyelvű közössége
Beer-Seva első korszaka
1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát, és több száz év után megélénkült az érdeklődés Beer-Seva iránt. Az oszmán fennhatóság fölismerte a környező Negev potenciális...
Akiva Joszef Schlesinger – az ortodox rabbi és lelkes cionista
1922. május 4-én a Haarec napilapban ezek a sorok jelentek meg:
Schlesinger rabbi Pinsker és Herzl eszméit hangoztatta, azt, hogy a Cionba visszatérésen kívül nincs...
Magyarul gondolkodni
Mea-Searim
A jeruzsálemi Mea-Searim negyedben nőttem fel, ahova a magyarországi olék nagy része a holokauszt előtt, de leginkább utána beözönlött. Közvetlenül az illegális bevándorlókkal érkező...
„Az én drága tanárom végigkísér az utamon”
A 20. század húszas-harmincas éveiben Magyarországról alijázott zenésznemzedék csodálatos zenei életet teremtett Erecben. Tanítványaik, néhány kiemelkedő muzsikus visszaemlékezéseiből színes kép rajzolódik ki róluk, a...
A magyar zsidó könyv szolgálatában
Szombat, 1990. február 1.
Haifa Rózsadombján, Karmel-hegyi lakásában kerestem fel a nyolcvanhárom éves Gondos Sándort (1989. május 16.), aki több mint hat évtizede foglalkozik a...
Katonai szolgálatom a brit seregben, 1944–1946
Mielőtt alijázott (1939), Jehuda Zsoldos a magyarországi cionista mozgalomban a Hasomer Hacair egyik vezetője volt. Élete végéig a Maabarot kibuc tagja. A hagyatékában megmaradt,...
