Az izraeli geológia magyar atyja
Tanulmányait a
budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, a Jeruzsálemi Héber
Egyetemen diplomát, majd később doktori fokozatot szerzett.
A térképészet, a kőzet-anyagismeret, az olaj- és gázlelőhelyek feltérképezésének koronázatlan királya volt. Végigharcolta és kutatásaival segítette Izrael összes háborúját....
A Pál utcai fiúk Izraelben
Molnár Ferenc
regénye Izraelben is klasszikus ifjúsági műnek számít. Olvasók nemzedékei
nőttek fel rajta: az 1940-ben Mahanajim
címmel megjelenő első kiadás szövegét Ruth Katz és Saul Kantzler fordították
németről ivritre. Az elsőt hamarosan újabb és újabb kiadások követték.
„Legkedvesebb
könyveim...
Magyar kibucok, mosávok
Izrael térképe elképzelhetetlen lenne a magyar alapítású kibucok, mosávok nélkül. Már a második világháború előtt számos magyar cionista érkezett egyénileg az országba, akik különböző csoportokhoz csatlakozva a földművelést választották hivatásuknak. Közülük az egyik leghíresebb...
A parafenomén
Az Izraeli Államnál majdnem pontosan másfél évvel idősebb parafenomént és leginkább a kanálhajlításairól ismert varázslót a magyar közönség élő fellépéseiből és a A kiválasztott című „utódkereső valóságshow”-ból ismerheti. Emellett rajtam kívül biztos, hogy legalább...
A jeruzsálemi Rausnitz kölcsönkönyvtár
Az mindennapos dolog, hogy a könyveket könyvtárakban őrzik, de előfordul, hogy egy könyv őriz meg egy könyvtárat, és talán az olvasóit is.
Egyszerű és kézenfekvő is lehetne ez az anzix. Évszámokkal, helyszínekkel, megszólaltatott riportalanyokkal, képekkel,...
Ezek a mi haszidjaink
Hárman voltak; egymáshoz simulva, elanyátlanodva kóvályogtak a Ben Jehudán, a bűn városának szívében, fekete-fehérben, kalapostul, szakállasan. Már egy ideje figyeltük őket, ahogy fel-alá siettek, céltalanul és céltudatosan, valahogy egyszerre – amíg végül megálltak előttünk....
Gigi, a hatvanéves kozmetikai birodalom
Eliezer Landau mindössze tizenhét éves volt, amikor a nácik megszállták Magyarországot, és deportálták a zsidókat. A fiatal Landau túlélte a soát, és a háborút követően vegyészetet tanult. Az 1950-es évek elején alijázott Izraelbe, és...
A zsidó vicc
A vicc kedvéért egy viccel akartam kezdeni, de azok kedvéért, akik a kákán is csomót keresnek – olcsón veszik a kákát, és drágán adják el –, rendbe kell tenni a kifejezést! Zsidó viccnek hívják...
Köszönöm, Aviva!
Aviva Gabriella Steiner (Fazekas Gabriella) magyar származású izraeli táncosnő, tornász és fizikoterapeuta. A testnevelési egyetemen, gimnasztika szakon végzett. Az Izraeli Opera prímabalerinája volt, majd tornászként és gyógytornászként tevékenykedett. Olyan tornát akart kifejleszteni, amellyel hatni lehet...
Csak néhány vonalban – DOSH
Aki ironikus, szatirikus, vicces írásművet kíván alkotni, több tucat, több száz vagy több ezer szót, mondatot rak egymás mellé, aztán csiszolja, faragja, szerkeszti a szöveget, arra törekedve, hogy a poén, az istenadta POÉN minél...
A két világ egyesülése
Nagyjából húszan voltunk abban a 2009-es Taglit-csoportban – fiúk, lányok, főleg persze Budapestről –, mind zsidók, így vagy úgy. Kicsit vagy nagyon. A többség számára a zsidóság valamiféle egzotikum volt, amiről hallottak talán egy...
Mea Searim magyar házai
Paralel világok.
Ezen gondolkodom, miközben próbálok szoknyát és kendőt keresni. Félóra múlva a
tükörből egy ortodox, vallásos nő néz vissza rám. Magyar idegenvezetőm, Elijahu
kéri tőlem, hogy a könnyebbség kedvéért próbáljak egy kicsit belesimulni a
környezetbe. Hogy mennyire...
Izrael divatnagykövete – Lea Gottlieb
Amikor 2008-ban a jeruzsálemi Jad Vasemben My Homeland – az én hazám címmel kiállítást rendeztek azoknak az izraeli holokauszttúlélőknek a tiszteletére, akik a második világháború után úgy döntöttek, Izraelt választják új hazájuknak, majd kemény...
Maga a krav maga
„A védekezésednek
gyorsabbnak és egyszerűbbnek kell lennie az ellenfél támadásánál, különben nem
lesz hatásos. Az utcán meglepetés és stressz hatására a tested ösztönösen fog
reagálni. A krav maga igyekszik ezeket a mozdulatokat korrigálni és
felhasználni, hogy minimális idő...
Múlt és Jövő, a családi vállalkozás
Szinte közhelyszerű, hogy a 2018-ban hetvenedik születésnapját ünneplő Izraelt megálmodó-előkészítő szellemi műhelyek Európában (pontosabban annak keleti – megengedőbb esetben középső – vidékein) dolgoztak a több évezredes álom valóra váltásán.
Ilyen számról számra „mozgó ünnep”, műhely,...
Az Örök Ficsúr
Silló Sándor írása, Rónai András könyvével a kézben
Egy színész addig él, amíg azok, akik látták őt játszani. Ötven éve figyelem, hogyan zabálja fel az emléküket a felejtés, ha eltűnnek a színpadról, ha leveszik a...
Jeruzsálem polgármestere
Ó, az a magyar virtus, ó, az a magyar szellem! Ki is lehetne méltóbb képviselőd Izraelben az ország Teddi Kollekjénél?
Teddi Kolleknél,
aki Nagyvázsonyban – igen, Nagyvázsonyban – született 1911-ben, és 2007-ben
ment el, Jeruzsálemben.
Fogjuk most ezt...
Az életművész divatkreátor
Magam előtt látom az 1930-as évekbeli Tel-Aviv poros, forró homokdűnék szegélyezte utcáit, amelyeket kortársak leírásaiból is ismerhetünk, és oly gyorsan oly sokaknak kedvét szegték. A jaffai pályaudvart, ahová a huszonéves fiatalember megérkezhetett, a legyeket...
A második generáció költője
Izraeli költő, az erdélyi Szilágycseh községben, holokauszttúlélők gyermekeként született 1947-ben. 1950-ben a szüleivel érkezett Izraelbe. Irodalomtudományból diplomázott a Jeruzsálemi Héber Egyetemen. Később dolgozott középiskolai tanárként, és oktatott a Jeruzsálemi Héber, illetve a Tel-avivi Egyetemen....
Egy élet a cionizmus szolgálatában
„Ha valami bajom történne: soha, semmilyen körülmények között a cionista gondolathoz hűtlen és becstelen nem leszek.”Budapesten 1953. február 1-jén kelt, kollégáihoz írt leveléből
Főszerkesztőm volt, és mentorom, tanítóm és atyai jóbarátom. Két évvel alijázásunk után tudtam...
Petah Tikva – Az első, magyarok által alapított mosava
Az ország közepén, Tel-Avivtól szinte karnyújtásnyira helyezkedik el az én városom, évtizednyi izraeli életem biztos alapja. Ha hinnék a véletlenekben, mondhatnám, hogy csak egy adminisztratív hiba folytán keveredtünk ide, de inkább úgy vélem, a...
A második siratófal
Arról nem sokan tudnak, hogy Erdélyben, jóval megelőzve a most sok hívővel rendelkező és híressé vált amerikai adventista közösségeket, már a 16. századtól kezdve éltek „zsidózók”, avagy „szombatosok”, és hogy a leszármazottaik Izraelbe is...
A legmagyarabb izraeli Lajosok
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Balaton-parti magyar falu, ahol szokatlanul sok Lajos lakott. Persze nem ez volt az egyetlen különlegessége a településnek. Hanem például az is, hogy Meliának hívták, és hogy...
Egy feledésbe merülő életmű
Az ősi-új országban
héberül irodalmat írni kemény dió volt az első generáció számára, hiszen nem az
anyanyelvükön alkottak, s akkoriban az sem volt magától értetődő, hogy
útépítés, kibucteremtés, honfoglalás mellett a művészetek „luxusával”
foglalkozzanak. Pedig a héber nyelv...
