Kicsi kis változások | J. S. Margot: Mazel tov
„Fel nem foghattam, miért nehezítik meg az emberek ennyire a saját életüket. (...) Hogyan lehetséges a mai világban élni, ugyanakkor szigorúan betartani a zsidó vallás, a zsidó kultúra és a zsidó identitás valamennyi szabályát,...
Márpedig lehet egyszerre kefiját és kipát viselni!
„Miért borotváltad le a hajad?” – kérdeztem izraeli barátomat, aki a napokban szabadult meg göndör fürtjeitől és kócos szakállától, miután hat hónap világutazás után visszatért Izraelbe. A repülőtérről pedig azonnal karanténhotelbe vitték, mondván: hiába...
„Mindegy, milyen technikával dolgozom, nálam középpontban a szín van”
„A plakátot a huszadik század során sokszor hívták az utca művészetének. Az utca az a közeg, ahol a műfaj igazán otthon van; a maga frappáns vizuális nyelvén elad, hirdet, tüntet valamilyen ügy mellett.” Ezzel...
Ugyanarról harmadszor?
A cikk szerzője irodalomtörténész, A Kárpát-medencétől a Földközi-tengerig című, a magyar nyelvű izraeliek történetéről szóló, készülő cikkgyűjtemény szerkesztője.
A magyarországi zsidóság nem jeleskedett cionista érzelmekben, nem is siettek, hogy az első alijázók között legyenek –...
Koronavírus érthetően
Hetek óta ez a fő téma: a koronavírus, amely a Távol-Keletről indult hódító útjára. Izraelbe a polgári év elején érkezett meg, legalábbis az első híreket januárban hallhattuk a rádióban, a televízióban, olvashattuk a lapokban.
A
hazai...
Régi könyvekről, könnyekről…
Talán a pszichológusok tudnák megfejteni, hogy honnan, mikor és miért bukkannak fel váratlanul olyan emlékek a múltból, amelyek már majdnem feledésbe merültek.
Életem párjával úti poggyászunkban kevés könyvet hozhattunk. A régi világból nem maradt semmi....
Vesztegzár a Tircá utcában
Kedves egybegyűltek, fiúk és lányok, fiatalok és szépkorúak, kedves közösség!Azért tartottam fontosnak a mai nagygyűlést, mert beláthatatlan ideig egymásra leszünk utalva. Igen, tudom, eddig is közösségként éltünk, de mint tudjuk, nem minden közösség egyforma....
Mulasztott órák és elmulasztott lehetőségek
Valószínűleg most is így van a diákok év végi bizonyítványában: az osztályzatok alatt az igazolt és az igazolatlan hiányzások, a mulasztott órák száma. Ezeket a mulasztott órákat esetleg pótolni lehet egy kis tanulással. Mégis...
Ha kérdik egyszer
Az Új Kelet e havi számának címlapján Győri Márton Ha kérdik egyszer című festményét láthatjuk, melyet a festő-költő engedélyével közölhetünk.Ám a jóváhagyás mellé egy hosszabb üzenetet is kaptunk tőle, egy versét. (A szerkesztő megjegyzése:...
Aki végigszenvedte az életét Magyarországon, az itt is szenvedni fog
Magyarok, akik Izraelben laknak, akik ugyanúgy egy pár bőrönddel érkeztek, mint mi mindannyian. Akik szembenéztek a híres-neves izraeli mentalitással – az állandó hangoskodással, a sorban állásra való képtelenséggel és persze a héber nyelvvel, mint...
„Aki nálunk 1960-ban befektetett ezer dollárt, annak most négyszázmillió dollárja van.”
Sir Frank Lowy csehszlovák származású ausztrál üzletember, a Westfield bevásárlóközpont csoport korábbi elnöke. 1930-ban Füleken (Filakovo) született, a budapesti Üvegházban szerzett schutzpasszal élte túl a vészkorszakot. 16 éves korában Palesztinába vándorolt, harcolt a függetlenségi...
Eddig kétmenetes
Az mondja a 84 esztendős jeruzsálemi nagynéném, hogy szerencsére nincs baja a férjével, aki még idősebb, de félnek, nagyon félnek. Mert hogyan lehetne nyugodt az ember, ha kevesbedik az ország lakossága, a láthatatlan koronavírus...
A fene akar szabadságharcos lenni!
Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója a Drory magyar könyvtár meghívására érkezett Tel-Avivba. Az Új Kelet újság szerkesztőivel a színész–rendező baráti beszélgetésre ült le egy neve-cedeki étteremben. Az izraeli magyar nyelv sajátságai és...
Keleti 100!
A Dávid Sándor–Dobor Dezső szerzőpáros egy éve látott neki, hogy Keleti Ágnes előtt tisztelegve megírja a sokszoros érmes tornász eddigi csaknem száz évének történetét. A novemberben megjelenő kötetben egykori sporttársak nyilatkoznak a „világ nyolcadik...
Subidubidú
A legveszélyesebb vagy legizgalmasabb feladatok is unalmassá tudnak válni a hadseregben egy idő után
1998 nyarán a lezárt területeken (Júdea és Szamária) teljesítettünk szolgálatot a századommal. Nem tipikus nehéztüzérségi feladatok voltak ezek, ez ugyanis viszonylag...
Teva, teremtés és gemátria
Miről szól a természet, tud-e ő magáról és van-e véleménye saját előmeneteléről, ami nem ritkán hátramenet? Vagy csak kényszerből lett az ember biodíszlete, hivatkozási alapja és vágyainak titokzatos tárgya, kódolt visszavágyakozásának célja a gondtalan...
Héber tekercsek érkeztek vissza Németországból Jeruzsálembe
A németországi Mainz katolikus könyvtárának judaika-gyűjteménye vizsgálata közben, 3 évszázados héber tekercseket mutattak meg Leor Jacobinak a könyvtár munkatársai egy 50 éve porosodó polcon.
Jacobi, az izraeli Bar-Ilan Egyetem zsidó művészetek doktorjelöltje, aki mesterfokozatát Talmud...
A bálágán – mint a zsidó kultúra lelke
Tanulótársammal (chevrutámmal), a Londonban felnőtt Ariellel beszélgettem arról, hogy mi is az a bálágán (káosz). Ahogy általában a talmudi szöveget elemezzük, úgy bontogattuk most ezt a témát is. Először én mondtam el véleményemet. Ő...
„Egyenlőség” a kibucban
Pont 71 éve, hogy megérkeztünk Budapestről az Ígéret földjére. Ez volt talán az utolsó illegális alija az akkori „szocialista” Magyarországról a fiatal, alig egyéves Izraelbe. Egyenesen a kibucba vitték a bandát.
Hogy a kibucunk neve...
A hebehurgya M
M rendetlen, megfontolatlan, vagyis hebehurgya ember volt. A munkáival ritkán készült el időre, a számlái egymásra hajigálva tornyosultak a szekrényben, a lakásban mindig visszafogott, de el nem múló rendetlenség uralkodott.
És akkor jött a vírus....
Cfat – a titkok városa
Ősi kőházaival és szűk utcácskáival Cfat Izrael egyik legfestőibb városa. Ideális azoknak, akik kedvelik a szellemi élményeket, a vallást és kabbalát, de a falusi hangulatú település kultúrája, öröksége, ételkülönlegességei, nyáron is kellemesen friss hegyi...
„Nyugi Mama, itt vagyunk Izraelben, majd megyünk haza.”
Az 1945 c. magyar filmet a rangos Jeruzsálem Filmfesztivál, a holokauszttal kapcsolatos művészi alkotásoknak járó Avner Salev Jad Vasem elnöki díjjal jutalmazta. Török Ferenccel, a film rendezőjével Vadász Éva Tel-Avivban beszélgetett a filmről, Izraelről...
