24/7 héber-leckék az interneten
Az új applikációt két dél-marikai bevándorló, Francisco Manrinaro és Adam Cohen fejlesztette ki, miután agyukra ment a régi, elavult tanítási módszer, melyekkel az állami...
Ostyaosztás – avagy a nápolyi afifit
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Az egyik örök kérdés: a nápolyi héberül ופל (vafel) vagy בפלה (bafla)? Hadd javasoljuk, hogy ezek helyett legyen inkább אפיפית...
Hapci vagy hapcsi? – Héberóra
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Itt az ősz, ezt abból is észrevehetjük, hogy egyre többen tüsszögnek körülöttünk. És ezzel máris új probléma merül fel: mit...
Ladino nyelvi és kulturális akadémiát hoznának létre Izraelben
A ladino, azaz a több mint 500 éve az Ibériai-félszigetről kiűzött zsidók által beszélt spanyol nyelv fennmaradását szolgáló izraeli kulturális akadémia létrehozásáról állapodtak meg kutatók...
A leggyakrabban használt héber szó a…
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
A leggyakrabban használt héber szó a lo (לא - nem).
További nagyon gyakori szavak a mai héberben az et...
És a tűzszünetben lesz-e tűz?
A Héber Nyelvi Akadémia Facebook oldaláról.
Az ebédszünetben van ebéd, a kávészünetben van kávé – és mi a helyzet a tűzszünettel?
A héber nyelvben az olyan kifejezések, mint...
Fiókák – tollas és csupasz
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Héberül két szóval is kifejezhetjük, ha a madarak kicsinyére gondolunk. Az ősi forrásoktól kezdve így van ez, de míg régebben,...
Csúcstechnológia ivritül
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Talán nem is gondolnánk, de a csúcstechnológiával (angol kifejezéssel “high tech”) foglalkozók is nap mint nap beleütköznek a héber kifejezések...
Ó, ió, ció, … hachufsa hagdola!
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Meglepetést okozunk, ha azt mondjuk, a nyári vakáció héberül helyesen החופשה הגדולה (hachufsa hagdola) és nem החופש הגדול (hachofes hagadol)?
Aki...
Nőnap – יום האישה
Az ókori héber források nagyon keveset árulnak el a nőkről, különösen a magas pozícióban lévőkről – mert nem sok ilyen volt. De azon kevés...
Jalla, jállá, jaalla…
A jállá ivrit kifejezés (angol átírásban yalla) arab jövevényszó.
Ahogyan Izrael hivatalos nyelve az ivrit (vagy új-héber) rendkívül innovatív, úgy az arab – Izrael második legbeszéltebb...
Nadrág vagy michnaszaim? – Héberóra
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Nadrág – מכנס (michnasz) vagy מכנסיים (michnaszaim)? Mindkettővel találkozhatunk a mindennapi beszédben, de a helyes alak a מכנסיים.
Régi héber szóról...
Egy egyetemi hallgató új héber betűket fejlesztett, amelyek lehetővé teszik a többnemű írást és...
Michal Shomer úgy döntött, hogy megpróbálja megújítani a héber nyelvet úgy, hogy az írás és olvasás ne helyezze a középpontba a férfit, és hogy...
Minden virág tökéletes
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Ne elégedjünk meg annyival, hogy “milyen szép virág!”; hajoljunk közelebb, és látni fogjuk, hogy minden virág egy csodálatos, teljes világ....
Ezentúl többesszámban lesznek az egyetemi vizsgakérdések
A Tel-Avivi Egyetem bejelentette, hogy mostantól az egyetemen minden írásbeli vizsga kérdését többesszámban fogják megfogalmazni, nem az eddig használt hímnemben. (Az ivrit nyelvben mind...
Boldog első termés ünnepét!
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Az aratók, az olajbogyószüretelők, a gyümölcsszedők és más betakarítók tiszteletére közreadunk egy kis gyűjteményt, mellyel bemutatjuk, milyen sokféleképpen fejezi ki...
Forró izraeli nyár – Mi a különbség a sarav és a chamszin között?
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Izraelben az átmeneti évszakokat rendkívül forró és száraz napok kísérik. Sokan ezt az időjárást chamszinnak (חַמְסִין) nevezik, de a helyes...
Fagyi vagy glida – Héberóra
Ezekben a forró napokban sokan hűtik le magukat jégkrém vagy fagylalt segítségével, de gyakran még az izraeliek sem tudják, hogyan kérjék az eladótól: glida,...
Drótkötélpályás felvonó Haifán – Rachbalit
Aki ismeri az országot az tudja, hogy Haifa (חיפה) egy tengerparti város, és habár részben a Karmel hegyre (הכרמל) épült, de az is csak...
Halva, ahla és thina – Héberóra
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
A halva (חלווה - chalva, kedvelt keleti édesség) szót vávval írjuk és nem bettel (חלבה). Semmi köze a halav...
Feltétlenül feltételes módban
Van egy kedvenc csokim (amit nem ehetek).
Ezen újabban ez olvasható: אם הייתי יכול הייתי אוכל את עצמי (im hajiti jachol, hajiti ochel et acmi),...
5 ₪ – Héberóra
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Öt sékel - חמש שקל (chames sekel)? חמש שקלים (chames skalim)? Esetleg חמישה שקלים (chamisa skalim)? Természetesen az utóbbi, hiszen...
Szavot, szavtot, vagy szavtaot? – Héberóra
A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
A kis dédunokáknak van dédapjuk (סַבָּא רַבָּא – szaba raba) és dédanyjuk (סָבְתָא רַבְּתָא – szavta rabta).
A סַבָּא רַבָּא kifejezés...
Ivrit társalgási klub indul Tel-Avivban
Kedves Mindenki!
Meghívottak, érdeklődők, és azok is, akik már bejelölték a részvételüket. Én fogom vezetni a társalgási klubot, és szeretettel várok mindenkit! Gyertek! Tanuljunk egymástól,...
